Az angol motorkerékpárok iskolája. A motorkerékpár-fejlesztés történetét nem lehet teljes egészében megérteni az angol iskola nélkül. 

Piac van, de a technológiaváltást egyszerre kell végig vinni magas költségszint, kínai nyomás és szabályozási kényszer mellett – ez jellemzi az európai autóipart körbe örvénylő követelményeket.

Igen, igen. Egyszer az elektromos hajtásláncok terén is eljön az aftermarket, a márkaszerviz utáni élet és a bontó. Na igen, de azt kevesen – jórészt szakmabeliek – tudják, hogy az autóklíma-szakághoz hasonlóan itt is bejön az ADR-faktor.

Továbbra is elmarad a belső égésű motor temetése. Mi történt? – kérdezi olvasónk. Válasz: az Autótechnika szerkesztősége jövőkutató üzemmódjában az Európai Unió Horizon kutatási adatbázisában találta magát.

Sokszorosan visszatérő téma több korosztálynál is a „jó árú három hengeresek” kérdésköre.

Igazi nagycsaládos kötetgyűjtemény lenne a reformkori klasszikus irodalomban a VW TSI motorjaival kapcsolatos műhely és felhasználói tapasztalatok gyűjteménye, ez a család mindent megélt a siker csúcsától a mélyrepülésig.

Általánosan elmondható, hogy a common-rail (CR) dízelmotorok a modern motortervezés egyik legnagyobb mérnöki története – és egyben az egyik legtöbbet szidott technológia a felhasználók körében

A penetrációs kenőanyagok nem kiegészítő segédeszközök, hanem a szakszerű bontási technológia alapvető elemei.

Avagy mit üzen a GT XX „nyolc nap alatt a Föld körül” kísérlete?

A hajtáslánc-alkamazás a Scania-Horse Powertrain együttműködés által bejelentett innováció nehéz tehergépjárművek villamosítására, kifejezetten a rönkszállító iparág extrém terhelési profiljára.

A Ford motorcsaládjainak fejlődéstörténete nemcsak a technológiai innováció, hanem a műhelyek számára is tanulságos evolúció. 

Avagy hol lehet a helye Magyarországnak az elektrifikáció térképén?