Újabb információk a SuperTurbó „gondolkodó” feltöltőről
Korábban írtunk az AVL-SuperTurbo hidrogénmotorokhoz szánt mechanikus turbófeltöltő egységéről. Ez a fejlesztés nem maradt egyedül, hiszen mindezzel párhuzamosan a SuperTurbo a Linamar Grouppal is együttműködik, és ennek az együttműködésnek az eredményeként teherautókhoz és munkagépekhez készült integrált feltöltő egységgel jelentek meg, mely kompresszort, turbófeltöltőket és keverőmechanizmust tartalmaz. Az Autótechnikában nem is olyan rég erről már cikkeztünk, azóta erről a feltöltő egységről is több derült ki:
Mi ez, és miben különbözik a piacon lévő többi feltöltőtől?
A SuperTurbo egy mechanikus hajtással kombinált turbófeltöltő, mely a motor főtengelyéről is kap hajtását, illetve igénytől, részüzemmódtól függően rá is segít a főtengely hajtására. A SuperTurbo a kompresszorok, és keverő mechanizmusok funkcionalitását tudja egy csomagban biztosítani.
A hagyományos turbófeltöltőket a kipufogógáz-energiája hajtja, a SuperTurbo azonban képes hozzáadni és levonni a motor teljesítményét. Például amikor a motornak nagy mennyiségű levegőre van szüksége, a motor a J1939 Can-Bus-on keresztül kommunikálva adja le a SuperTurbónak a „levegőigényét” az ún. „boost-jelet”, a SuperTurbo extra hajtást vesz le a főtengelytől, hogy többletmunkájának energiaigényét fedezze. A SuperTurbo a kompresszor fordulatszámának változtatásával reagál a „boost jelre”, hogy pontosan annyi levegőt biztosítson, amennyit a motor igényel. Mivel a SuperTurbo a kipufogógázt a turbinától veszi, és a kompresszorhoz juttatja, „turbófeltöltőnek” nevezzük. Azonban ez még sem teljesen igaz, mert több kipufogógázt gyűjt össze, mint egy normál turbófeltöltő.
Amikor egy jármű autópályán halad, és/vagy a motor nagyobb teljesítménytartományban üzemel, a turbina teljesítménye meghaladja a kompresszor teljesítményét; így lehetővé válik, hogy a felesleges teljesítményt visszahelyezzük a motor főtengelyére. Ez a folyamat javítja az üzemanyag-hatékonyságot és csökkenti a szén-dioxid (CO2) kibocsátást.
Az erőfeszítések - mint már korábbi cikkünkben írtuk - hosszú ideje a nagyobb lökettérfogatú, 7,5-16 literes lökettérfogatú haszongépjárművekre összpontosulnak, melyeket jelenleg a szakma nehezen villamosíthatónak tart. Ellentétben egy személyautóval, amely évente 15 000 kilométert tesz meg, a teherautók évente 150 000 kilométert tesznek meg. Az üzemanyag-hatékonyság fokozatos javítására fordított befektetés megtérülése ezeknél a járműveknél sokkal gyorsabb, ellentétben a személygépkocsikkal, ahol a tulajdonosok érzelmileg kötődhetnek egy bizonyos autómárkához vagy annak jellemzőihez.
A technológia nagy értéket képviselhet a teherszállításban, illetve az építőipari és bányagép szegmensben. A gyártók azon dolgoznak, hogy megfeleljenek ezen szegmensekre is vonatkozó emissziós követelményeknek. A SuperTurbo jelentősen hozzájárulhat a belső égésű motorban képződő NOx csökkentéséhez. Ezenkívül jelentősen csökkentheti a motorokból származó részecskék mennyiségét, javíthatja az üzemanyag-hatékonyságot és csökkentheti a CO2-kibocsátást.
Jelenleg a feltöltőegység tervezési validációs folyamata (DVP) zajlik, amit követően a tervek szerint valamikor 2023-ban és 2024-ben kerül majd kísérleti gyártási programokba.