Előfizetés 
Fiók 
Mercedes-Benz 100 év után – Technológiai fordulópont és gazdasági kihívások
- Költségcsökkentés a versenyképességért
- 100 éves márka, új stratégiai irány
- Axiális fluxusú villanymotor: a prémium elektromobilitás következő lépcsője
A Mercedes-Benz teljes európai gyártási hálózatára hatással vannak a németországi költségcsökkentési intézkedések és a vállalat stratégiai átalakulása.
A Mercedes-Benz csoport stratégiai döntései a magyar járműipar számára is kiemelt jelentőségűek. A kecskeméti gyár az elmúlt években a vállalat egyik legdinamikusabban fejlődő európai termelőegységévé vált, ezért a konszern gazdasági helyzetének, technológiai fejlesztéseinek és jövőbeni irányainak alakulása hazai iparági szempontból is fokozott figyelmet érdemel. Összeállításunk a Mercedes-Benz előtt álló legfontosabb kihívásokat és fejlesztési irányokat tekinti át sajtóértesülések alapján.
Mercedes-Benz – drasztikus költségcsökkentés előtt a vállalat
A németországi gyártás versenyképessége került veszélybe
A Mercedes-Benz vezetése tovább szigorítja költségcsökkentő programját, miután a vállalat pénzügyi eredményei az elmúlt időszakban jelentősen romlottak. A menedzsment szerint a németországi termelés költségszintje mára nemzetközi összehasonlításban versenyhátrányt jelent, ezért újabb intézkedések váltak szükségessé a vállalat hosszú távú versenyképességének megőrzése érdekében.
Elhalasztott juttatások
A vállalat tájékoztatása szerint elhalasztják az úgynevezett „transzformációs juttatás” éves kifizetését, amely a jogosult munkavállalók havi alapbérének 18,4 százalékát teszi ki. A Mercedes-Benz németországi mintegy 108 ezer dolgozója közül körülbelül 90 ezren jogosultak erre a juttatásra.
Az üzemi tanács hangsúlyozta, hogy a döntés nem közös megállapodás eredménye, hanem a vállalat egyoldalú intézkedése. Bár erre a kollektív szerződés lehetőséget biztosít, a munkavállalói érdekképviselet szerint az intézkedés jól érzékelteti, milyen jelentős nyomás nehezedik jelenleg a társaságra.
Hosszabb munkaidő?
A Mercedes-Benz vezetése a következő hetekben tárgyalásokat kíván kezdeni az üzemi tanáccsal a heti munkaidő növeléséről, bérkompenzáció nélkül. A német autógyártó üzemeiben jelenleg a kollektív szerződés alapján heti 35 órás munkarend van érvényben.
A menedzsment szerint elsősorban a magas németországi munkaerőköltségek rontják a vállalat nemzetközi versenyképességét. Minden új modell vagy gyártási feladat németországi telephelyre történő allokálása tovább növeli a költséghátrányt más országokkal szemben.
Gyengülő konszern eredmény
A vállalat gazdálkodását az elmúlt két évben több kedvezőtlen tényező is negatívan befolyásolta. A 2025-ös üzleti évben a Mercedes-Benz nettó eredménye közel a felére csökkent, 10,4 milliárd euróról 5,3 milliárd euróra. A 2026-os első negyedévben a konszern eredménye újabb 17,2 százalékos visszaesést mutatott.
A társaság szerint az eredményromlás hátterében több tényező áll: a vámintézkedések, a kedvezőtlen árfolyamhatások, a kínai piacon tapasztalható kiélezett verseny, valamint az értékesítés és az árbevétel csökkenése.
Működési költségcsökkentés
A Mercedes-Benz már korábban elindította a „Next Level Performance” elnevezésű teljesítményjavító programját, amelynek célja a működési költségek csökkentése és a termelékenység javítása. A most bejelentett intézkedések azt mutatják, hogy a vállalat a korábbi programot tovább szigorítja.
Az üzemi tanács ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a kialakult helyzetért nem a munkavállalók felelősek. Álláspontjuk szerint sem a kínai piac lassulása, sem a geopolitikai bizonytalanságok, sem az emelkedő energiaárak nem a dolgozók döntéseinek következményei, miközben a költségcsökkentő intézkedések jelentős része ismét őket érinti.
Európai autóipari tendencia
A Mercedes-Benz példája jól mutatja, hogy az európai autóipar egyre nagyobb versenyhátrányba kerül az ázsiai és részben az észak-amerikai gyártókkal szemben. Az elektromobilitásra történő átállás, a magas energia- és munkaerőköltségek, valamint a kínai piac átalakulása egyaránt arra késztetik a prémiumgyártókat, hogy működésüket hatékonyabbá tegyék.
A következő hónapok tárgyalásai meghatározóak lehetnek nemcsak a Mercedes-Benz, hanem a teljes német autóipar jövőbeni foglalkoztatási és versenyképességi stratégiája szempontjából.
100 éves a Mercedes-Benz
Hogyan alakítja át stratégiáját?
A Mercedes-Benz neve egy évszázada egyet jelent a műszaki innovációval, a prémium minőséggel és a presztízzsel. 100 éves a Mercedes-Benz márka. 1926-ban egyesült a Benz & Cie. és a Daimler-Motoren-Gesellschaft, létrejött a Daimler-Benz AG, és ekkor született meg a Mercedes-Benz márkanév is. A világ legismertebb autógyártói közé tartozik, a globális márkaérték-rangsorok állandó szereplője is. A vállalat azonban századik születésnapját olyan időszakban ünnepli, amikor az autóipar történetének egyik legnagyobb átalakulásával néz szembe.
Az autógyártáson túl
A Mercedes-Benz hosszú évtizedek alatt jóval túlmutatott az autógyártáson. A háromágú csillag ma már a luxus, az exkluzivitás és a technológiai fejlettség nemzetközi szimbóluma. A márkanév sportlétesítményeken, zenei produkciókban és ingatlanfejlesztésekben is megjelenik.
A vállalat ennek részeként Dubajban és Miamiban olyan prémium lakóingatlan-fejlesztésekben vesz részt, amelyek célja, hogy a Mercedes-Benz életérzést az autókon túl is megjelenítsék. A stratégia lényege, hogy a márka a mobilitáson túlmenően is érzelmi kötődést alakítson ki ügyfeleivel.
Luxusstratégia újragondolva
Néhány évvel ezelőtt a Mercedes-Benz vezetése egyértelműen a luxusszegmens további erősítését tűzte ki célul. A vállalat arra törekedett, hogy kevesebb, ugyanakkor nagyobb haszonkulccsal értékesíthető modellt gyártson.
Az elmúlt időszak piaci folyamatai azonban azt mutatták, hogy ez a megközelítés önmagában nem biztosít kellő növekedési potenciált. A kínai piac lassulása, a prémiumszegmens erősödő versenye, valamint a globális gazdasági bizonytalanság arra késztette a vállalatot, hogy felülvizsgálja korábbi stratégiáját.
Ennek eredményeként a Mercedes-Benz ma már nem kizárólag a luxuspozíció erősítésére koncentrál, hanem ismét nagy hangsúlyt helyez a szélesebb modellpalettára és az értékesítési volumen növelésére.
Az irányváltás gazdasági okai
A stratégiai irányváltás mögött egyértelmű gazdasági okok állnak. Az elmúlt években csökkent a vállalat nyeresége, miközben a nemzetközi verseny jelentősen kiéleződött. Különösen a kínai gyártók térnyerése, az elektromos járművek gyors fejlődése, valamint a geopolitikai és kereskedelmi feszültségek helyeztek komoly nyomást az európai prémiumgyártókra. A Mercedes-Benz ezért egyszerre kívánja megőrizni prémium arculatát és javítani költséghatékonyságát. Ez a kettős cél határozza meg a vállalat jelenlegi üzleti stratégiáját.
A legfontosabb pillér a technológiai fejlesztés
A vállalat jövőjének egyik legfontosabb pillére továbbra is a technológiai fejlesztés. Az elektromobilitás, a szoftveralapú járműrendszerek, a digitalizált gyártás és a mesterséges intelligencia alkalmazása egyaránt kulcsszerepet kap a következő évek beruházásaiban.
A Mercedes-Benz célja, hogy a prémium kategóriában ne csupán formatervezésével és komfortjával, hanem műszaki innovációival is meghatározó szereplő maradjon.
A szakértők rámutatnak: a következő évtized sikerének kulcsa már nem pusztán a márka ismertsége lesz, hanem az, hogy a vállalat milyen gyorsan képes alkalmazkodni az autóipar technológiai és piaci átalakulásához.
A második száz
A Mercedes-Benz története jól tükrözi az autóipar fejlődésének elmúlt száz évét. A belső égésű motorok korszakának meghatározó szereplője ma már egy olyan világban versenyez, ahol az elektromobilitás, a digitalizáció és a fenntarthatóság jelenti a fejlődés irányát.
A vállalat előtt álló kihívás nem csupán az, hogy megőrizze prémium pozícióját, hanem az is, hogy ezt a gyorsan változó technológiai környezetben, gazdaságosan és versenyképesen tegye.
A Mercedes-Benz százéves története új fejezethez érkezik. Az elmúlt évszázad sikereit a mérnöki innováció alapozta meg; a következő évtizedek eredményességét pedig várhatóan az dönti el, hogy a vállalat milyen hatékonyan képes összehangolni a technológiai fejlesztéseket, a fenntarthatósági célokat és a globális piaci verseny követelményeit.
„Mercedes-Benz VLE – újraértelmezett hosszú távú utazási élmény: kategóriaelső hatékonyság, több mint 700 kilométeres hatótáv, 800 voltos elektromos architektúra, valamint akár 355 kilométernyi hatótáv visszatöltése mindössze 15 perc alatt.” – olvassuk a gyári ismertetőben.
Új fejezetet az elektromos hajtástechnológiában
Az axiális fluxusú villanymotor
A Mercedes-Benz megkezdte új fejlesztésű axiális fluxusú villanymotorjának sorozatgyártását a Berlin-Marienfelde üzemben. A technológia elsőként a teljesen elektromos Mercedes-AMG GT négyajtós Coupéban jelenik meg, és nem csupán egy új hajtáslánc bevezetését jelenti, hanem fontos iparstratégiai mérföldkő is a prémium elektromobilitásban.
Mi az axiális fluxusú motor lényege?
A legtöbb ma használt villanymotor radiális fluxusú felépítésű. Ezeknél a mágneses erővonalak sugárirányban haladnak a forgórész és az állórész között. Az axiális fluxusú motor ezzel szemben tárcsaszerű felépítésű: a mágneses fluxus tengelyirányban záródik, a szerkezet pedig laposabb és kompaktabb lehet.
Tudta, hogy Michael Faraday 1821-ben elkészítette az első működő elektromos motort és 1831-ben megalkotta az úgynevezett Faraday-tárcsát (Faraday disc), amely az első homopoláris generátor volt. Ezekben az eszközökben a mágneses tér iránya és az áram útja olyan geometriát alkotott, amelyet ma axiális fluxusú elrendezésnek tekintünk: a mágneses fluxus a forgástengellyel párhuzamosan (axiálisan) halad. Ma úgy tekintik, hogy Faraday munkái jelentik az axiális fluxusú gépek történelmi kiindulópontját.
A Mercedes megoldásában két rotor fogja közre a sztátort. Ez a kialakítás nagy nyomatéksűrűséget és teljesítménysűrűséget tesz lehetővé, miközben a motor kisebb beépítési térben is elhelyezhető.
Az elektromos járművek fejlesztésében minden gramm és minden milliméter számít. A nagyobb teljesítménysűrűség azt jelenti, hogy ugyanakkora teljesítmény kisebb és könnyebb motorból is kinyerhető. Ez különösen fontos a sportos, prémium kategóriás modelleknél, ahol a teljesítmény, a tömeg, a hatótáv és a járműdinamika egyszerre meghatározó szempont.
Az axiális fluxusú motor előnye tehát nem önmagában a nagy teljesítmény, hanem az, hogy ezt kedvezőbb csomagolási, tömeg- és hatásfokparaméterek mellett képes biztosítani.
A technológia iparosítása a valódi áttörés
Az axiális fluxusú motorok nem új találmányok, de nagy sorozatú autóipari gyártásuk rendkívül összetett feladat. A Mercedes-Benz éppen ezen a ponton lépett előre: a technológiát nem laboratóriumi vagy kis szériás alkalmazásként, hanem ipari méretű gyártási rendszerként vezeti be.
A berlini gyártás mintegy 30 ezer négyzetméteren, három csarnokban és hét gyártósoron zajlik. A motor előállítása 98 folyamatlépést igényel, amelyek közül 65-öt a Mercedes-Benz most alkalmaz először, 35 eljárást pedig világszinten újonnan fejlesztettek ki. A fejlesztésekből több mint 30 szabadalmi bejelentés született.
A gyártási folyamat egyik legnagyobb kihívása a sztátor tekercselése. A motorban négyszög keresztmetszetű rézhuzalokat alkalmaznak, amelyek pontos megmunkálása és elhelyezése nagy ipari darabszám mellett különösen nehéz feladat.
A tekercsek elektromos összekapcsolása nagy pontosságú lézerhegesztéssel történik. A lézeres eljárások nemcsak fém-, hanem műanyag alkatrészek kapcsolásánál is szerepet kapnak. A minőségellenőrzést mesterséges intelligenciával támogatott rendszerek végzik, amelyek valós időben felügyelik a kötések minőségét.
A motor egyik legkényesebb művelete a végszerelés. Ekkor a sztátort két rotortárcsa közé kell pozícionálni. A folyamat során akár kilenc kN mágneses erő is felléphet, miközben az alkatrészeket 0,1 milliméternél kisebb tűréssel kell elhelyezni.
Ez már nem egyszerű összeszerelési feladat, hanem nagy pontosságú szabályozástechnikai probléma. A Mercedes-Benz ezért olyan vezérlőalgoritmust alkalmaz, amely a szerelési folyamat utolsó fázisában automatikusan korrigálja az alkatrészek pozícióját.
YASA-technológia
A technológia alapját a brit YASA (Yokeless And Segmented Armature) élvonalbeli villanymotor-fejlesztő vállalat adja. Az elektromos járművekhez fejleszt rendkívül nagy teljesítménysűrűségű, úgynevezett axiális fluxusú (axial flux) villanymotorokat és motorvezérlő rendszereket. A vállalatot a Mercedes-Benz 2021-ben vásárolta fel, majd a megoldást továbbfejlesztette autóipari nagy sorozatú felhasználásra.
Ez különösen fontos: a Mercedes nem egyszerűen beszállítói technológiát integrál, hanem házon belüli ipari kompetenciává alakítja az axiális fluxusú motor gyártását. Ez hosszabb távon stratégiai előnyt jelenthet a prémium elektromos hajtások piacán.
Az elektromos autók piacán egyre nehezebb pusztán akkumulátormérettel vagy gyorsulási adattal különbséget tenni. A következő években a hatásfok, a hőmenedzsment, a szoftveres szabályozás, a tömegcsökkentés és a gyártási skálázhatóság válik meghatározóvá.
Az axiális fluxusú motor éppen ezekben a dimenziókban kínálhat előnyt. Kompaktabb, könnyebb, nagyobb nyomatéksűrűségű hajtás építhető rá, ami különösen a nagy teljesítményű elektromos modelleknél lehet meghatározó.
A berlini gyártás elindítása nemcsak technológiai, hanem iparpolitikai jelentőségű is. A német autóipar jelenleg erős költség- és versenyképességi nyomás alatt áll, miközben Kína gyorsan építi elektromosjármű-ipari pozícióit.
A Mercedes-Benz beruházása azt üzeni, hogy a magas hozzáadott értékű, komplex hajtástechnológia gyártása továbbra is Európában tartható, ha azt automatizált, digitális és nagy pontosságú gyártási rendszerekkel támogatják.
A Mercedes axiális fluxusú motorja több egyszerű új alkatrésznél. Olyan technológiai platform, amely a prémium elektromos autók következő generációjának egyik kulcseleme lehet.
A valódi kérdés most az, hogy a megoldás miként teljesít majd nagy sorozatban, tartós üzemben és hétköznapi használatban. A mérnöki ígéret jelentős; a következő évek döntik el, hogy az axiális fluxusú motor valóban új iparági mércét állít-e fel az elektromos hajtástechnológiában.
Az axiális fluxusú motorról az autotechnika.hu https://autotechnika.hu/cikkek/elektromos-hajtas/14421/mercedes-amg-ea-axial-fluxus-motorral cikkben írt.
Sajtóhírek alapján összeállította dr. Nagyszokolyai Iván
