A magyar gyújtógyertyagyártás története – 14. rész

Az Állami Vagyonügynökség döntése alapján elindult a Bakony Művek privatizációja, és részvénytársasággá alakult, Bakony Művek Alkatrészgyártó Rt. néven.

1993 őszén az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) nyílt pályázatot írt ki a birtokában lévő részvények 50,1 százalékának értékesítésére, amelyet az ÁVÜ 1994. március 2-i döntésével a cég vezetőiből és az MRP szervezetéből alakult konzorcium számára értékesítettek.

A General Motorsszal történt vegyesvállalati fiaskó után a Gyújtógyertyagyár teljes erővel folytatta azt a munkát, amelyet az 1988. évi megalapításkor célul tűzött ki, vagyis bizonyítani, hogy a termékeivel gazdaságos működést lehet elérni. Az összetartó, jól felkészült kollektíva évről évre nagyobb eredményeket ért el, és egyre nagyobb szerepet kapott az iparikerámia-termékek gyártása.

A Bakony Művek privatizációjának folyamata

A Bakony Művek politikai elhatározás következtében 1992 augusztusában az Állami Vagyonügynökség döntése alapján részvénytársasággá alakult Bakony Művek Alkatrészgyártó Rt. néven. 

Az Állami vagyonügynökség (ÁVÜ) 1993 őszén nyílt privatizációs pályázatot írt ki a birtokában lévő részvények 50,1 százalékának értékesítésére. Vásárlókat, új tulajdonost, működőképes társaságok ajánlatát várták, de nem sikerült komoly szakmai befektetőt találni.

A kialakult helyzetben a menedzsment és a szakszervezet fontosnak tartotta, hogy ha külső befektető nem is jelentkezett, legalább résztulajdonosként jelen lehessenek a vállalat működésében. Annak ellenére, hogy egyes dolgozók szerint ez a privatizáció csak szemfényvesztés (1. kép), közös pályázatot nyújtottak be a részvénycsomag megvásárlására, az erre alapot adó 1992. évi XLIV. törvény alapján.