A magyar gyújtógyertya­gyártás története – 12. rész

Az 1980-as évek végén érezhető volt, hogy a magyar gazdaságban fordulatra van szükség. A gazdaság egyre romló mutatói miatt a felettes szervek a vállalatoktól olyan változtatásokat kértek, amitől gyors javulást reméltek. Akkor még nem volt egyértelmű, hogy ez politikai változással együtt fog megtörténni. Ez a politikai változás azonban nagyban megváltoztatta az állami vállalatok működését.

1989… Változások a Bakony Művek életében

1989. június 10-én Moravetz Tibor vezérigazgató az általa összehívott tanácskozáson szervezeti és személyi változtatásokat jelentett be. A változást az önállóság, a hatékonyság, a racionalizálás vezérelte, és az a cél, hogy a vállalaton belüli egységek nagyfokú önállósággal és felelősséggel működjenek, a döntéshozatali rendszer leegyszerűsödjön, felgyorsuljon. „A cél helyességét az a meggyőződés támasztja alá – mondta a vezérigazgató –, hogy a vállalaton belüli gyáregységek magukban hordják a működőképességet, a rugalmasságot, a kísérletezőszellemet. Ezzel összefüggő feladat, hogy meg kell teremteni azokat a szervezeti kereteket, amelyek között a célok racionalizálása a legrövidebb időn belül elérhető. Felül kell vizsgálni és a céloknak megfelelően módosítani kell a feladat-, hatás- és jogköröket, valamint a felelősségi rendszert.” 

1989. július 1-jétől a gyáregységeket egyszemélyi felelősséggel gyáregységi igazgatók irányítják, és szervezeti változtatások voltak az igazgatási területen is. Ezenkívül létszámcsökkentést jelentett be a közvetett fizikai és szellemi dolgozók körében. Ezeket az intézkedéseket az 1988. január 1-jén elindult Gyújtógyertya- és Kerámiagyár működésének kedvező tapasztalatai is alátámasztották.