A magyar gyújtógyertya­gyártás története – 11. rész

Az 1980-as években a nagy budapesti termelővállalatok – kinőve kereteiket – vidéken alapítottak gyáregységeket, a vidéki, nagyobb gyárak ugyanilyen okok miatt a körzetükben alapítottak önálló egységeket.

Ilyen volt a Bakony Művek is, amely a hetvenes években már 7 külső gyáregységgel rendelkezett. Ezek gyártóegységek voltak, melyeknek a vállalati terv rájuk eső gyártási részét kellett teljesíteni. A központi előírások sokszor nem vették figyelembe a helyi körülményeket. A gyáregységek vezetőinek keze meg volt kötve, kevés önálló mozgási lehetőséggel rendelkeztek. 

Általában a központosított vezetés hiányosságai a 80-as évek közepére egyre világosabbá váltak. A Bakony Művekben ezt kezdték felismerni, amelynek eredménye lett az 1988 januárjában elinduló önálló Gyújtógyertyagyár elindítása, olyan jogkörökkel, amelyek sokkal hatékonyabb gazdálkodást tettek lehetővé. Szükség volt ehhez egy elhivatott, szakértői vezetésre és olyan támogató dolgozókra, akik hittek abban, hogy lehet jobban, hatékonyabban is dolgozni.

Új gyújtógyertyapiacok feltárása

Az új szervezeti felállásban induló Gyújtógyertyagyár létrehozásának az volt a célja, hogy a magas műszaki színvonalú és korszerű gyártástechnológiát magába foglaló angol licencből többet hozzunk ki a korábbi évek eredményeinél. A nagy értékű gépek alacsony kihasználtsága miatt a gyártási költségek magasak voltak, s a gyújtógyertyaprofil csak a veszteséget növelte.

Az új szervezeti felépítés a pozitív változás lehetőségeit teremtette meg azzal, hogy az egység piackutatással, értékesítéssel és fejlesztéssel önállóan foglalkozhatott.