A magyar gyújtógyertyagyártás története – 2. rész

A második világháború után Ikarus és Csepel Autó beindításával új fejezet kezdődött a hazai autóipar történetében. Ehhez tartozik még az 1948-ban elindított csepeli Motorkerékpár gyár a Csepel és Pannónia motorkerékpárok gyártásával.  A járműipari termékek gyártásához szükséges fejlesztési, kutatási munkák egy részét az 1950-ben alapított Járműfejlesztési Intézet (JAFI) majd később az Autóipari Kutató Intézet (AUTÓKUT) végezte.

A KGST- (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, a közép- és kelet-európai szocialista országok gazdasági együttműködési szervezete) a szocialista országok ipari termelési struktúráját alakította ki. Az ipari termelésen belül kialakultak azok az irányok, amelyek meghatározták, mely országok mely termékek gyártását fejlesszék, és mely termékeket kell leépíteni. Szembe tűnő példa erre az autóipar területén az IKARUS nagy mennyiségű gyártása, vagy a Pannónia motorkerékpár gyártásának beszüntetése.

A hazai személyautó gyártás, néhány próbálkozáson kívül soha nem volt számottevő. A KGST szerződés keretén belül lett lehetőség olyan kooperációkban részt venni, amelyek alapján néhány gyár személyautóipari beszállítóvá vált. Ezek közül a legnagyobb a VAZ programban részvevő veszprémi Bakony Művek, valamint az MMG (Mechanikai Mérőműszerek Gyára), Videoton, Elzett Művek.