A magyar gyújtógyertyagyártás története – 1. rész

Előszó

Nagy változások vannak az autóiparban. A közel másfél évszázada elkezdődött autógyártás más irányokat vesz. Nagy valószínűséggel hosszabb távon megszűnik a belső égésű motorok gyártása, és ezzel együtt a technika egyik jelentős korszakának vége lesz. Amikor ez bekövetkezik, megszűnik a benzinmotor egyik ikonikus termékének, a gyújtógyertyának a gyártása is.

Szerencsés helyzetben voltam, mert kezdő mérnökként részt vettem a Pesterzsébeti Gyújtógyertyagyárból a veszprémi Bakony Művekhez telepített gyújtógyertyagyártás indításában, a Bakony gyújtógyertya fejlesztésében, az angol KLG licenc honosításában. Később 16 évig voltam a Bakony Művek Gyújtógyertyagyárának az igazgatója. A legnagyobb vevőnk a General Motors volt, ahová AC és AC Delco néven gyártottunk gyújtógyertyát, ezenkívül különböző márkanevek alatt exportáltunk a világ sok országába. Egy cikksorozatban szeretném bemutatni a magyar gyújtógyertyagyártást a kezdetektől az 1998. évi befejezéséig. Napjainkban ez a termék már kiforrott konstrukció, szabványok biztosítják a csereszabatosságot, a folyamatos fejlesztésnek köszönhetően pedig élettartamuk sokszorosa lett a korábbiaknak. A gyártás a kezdeti manufakturális módszerhez képest tömeggyártási szintre került. Manapság magas fokú gyártásközi ellenőrzés eredményezi az azonos, állandó jó minőségű termékek gyártását.

A gyújtógyertyagyártás kezdete

Robert Bosch 1902. január 7-én szabadalmaztatta azt a találmányát, amely a világon először adott megbízható gyújtást a levegő és tüzelőanyag keverékű belső égésű motorokba. Ez a találmány a gyújtógyertyával kombinált nagyfeszültségű gyújtómágnessel együtt a gépjárműipar fejlődésében áttörést hozott.