Pannonia P10 (1966–73)

A PANNONIA P SOROZAT

A Pannonia T modelleknél leírt kísérleti megoldások, módosítások mellett 1960-tól egy korszerűbb és nagyobb teljesítményű motor fejlesztésébe kezdtek a mérnökök Csepelen. A fejlesztéssel az erősen fejlődő nyugati és távol-keleti motorkerékpárokkal szerettek volna lépést tartani. A japán motorkerékpárok elterjedése az egész európai járműpiacra kihatott. A hazai korlátozott lehetőségek miatt ezért nehéz feladat elé állította a csepeli mérnököket. Esztétikusabb, kényelmesebb, nagyobb végsebességre is képes kétütemű, negyedliteres erőforrású motorkerékpár volt a fejlesztők célkitűzése. Bár ezt az igényt sem a hazai, sem a nagy szovjet piac, amely a gyártás közel kétharmadát vette át, nem indokolta. Így még igazi kényszerítő erő nem hatott a gyári vezetésre. Csepeli mérnökök úgy ítélték meg, hogy a 250es, egyhengerű, öntött vashengerrel elérték a határát a teljesítmény növelésének, amit biztonságosan és hosszú távon „ki lehet venni a motorból”.