Azt kijelenthetjük, hogy egyetlen motoros sem olyan vakmerő, hogy bekötött szemmel motorozzon. Sőt, egyikünk sem ülne motorra szemellenzővel, hogy eltakarjuk a perifériás látásunkat (mint ahogy a lovak viselik).

Mind a világban, mind Európában is körbenézve vannak már „electric conversion kits” szettek, melyek a „Verne Gyula-féle fantazmagóriából napjaink realitásába repítik az olvasót”.

Aki motorozott már, az testközelből tudja, hogy az esés, illetve a véletlen talajérintkezés rizikója folyamatos kockázat, valahányszor a „nyeregre ülünk”.

A fényszóróvizsgálatok során megkövetelt fényerősségmérés – háttérrendeleti technológia hiányában – sajátos hozzáállásokat is indukált a vizsgabiztosok körében.

Már jó néhány éve tudjuk, hogy Magyarország a műszaki vizsga tételei közé bevenni szándékozik a fékfolyadék forráspontjának mérését.

Aki kilátogatott a 2023-as AMTS-re, az megerősítheti, hogy az ember nem győzte kapkodni a fejét, és magába szívni napjaink tuningolt járműcsodáinak részleteit.

Az Autótechnika 2020/8. és 2020/9. lapszám hasábjain már részleteztük az akkori ismereteinknek megfelelően az „Anyag nem vész el, csak átalakul?”

A régi olvasók emlékezhetnek még, hogy az Autótechnika 2019/8. számában már a közútról tettünk egy kitérőt az „offroad” járművek világába, ahol terepjárók alap jellegzetességeit próbáltuk összeszedni.

Több mint 40 éve, azaz 1982-ben mutatták be az első ATV-t, vagyis quadot, ami minden terepre alkalmas (All Terrain Vehicle) járműként vonult be a köztudatba.

A járműipari innovációs forradalom egyértelmű velejárója, hogy „nem minden az, aminek látszik”!

Az EU közlekedésbiztonsági követelményeinek változásai bizony jelentős kihatással vannak a piaci – ezen belül a gépjármű-kereskedelmi – folyamatokra.

Egészen 2022. augusztus 6-ig kellett az 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelet módosításával várni arra, hogy végre a jogalkotás lépéseket tegyen.