A WHO az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közúti Biztonsági Akcióévtizede (2021–2030) titkárságaként működik, amelynek célja, hogy 2030-ra legalább 50%-kal csökkentse a közúti halálesetek és sérülések számát.

A ma élő ember – bárhol is tartózkodjon a földkerekségen – aggódva hallgatja a rádiót és nézi a televíziót. Szinte naponta érkeznek hírek valamely földrész, valamely országában váratlan történt tragédiákról.

Nagyon jó hír, hogy az elhunytak száma tovább csökkent!

Ami változik, és amin érdemes lenne változtatni. Az útvonalak, az időjárási viszonyok, a hibás szállítóeszközökés a képzetlen, veszélyes feladat ellátására alkalmatlan vezetők csak néhány a veszélyforrások közül amelyek ránk leselkednek.

Az Európai Parlament a keddi strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta a vezetői engedélyekre vonatkozó uniós szabályozás reformját, amely átfogóan korszerűsítené a jogosítványrendszert a közlekedésbiztonság növelése érdekében. 

Az úgynevezett reakcióidő az inger megjelenése és az erre adott válasz között telik el, és az észlelés, a felismerés, a látottak feldolgozása, valamint a döntés és a cselekvés megindításához kiadott belső parancshoz szükséges idő tartozik bele.

Különösen a gyalogosok, a kerékpárosok és a motorosok voltak veszélyben 2022-ben, amikor is 20 640 ember halt meg közúti balesetben az EU-ban.

Gyorshajtásról, mint köztudomású, akkor beszélünk, ha a szabályok által előírt sebességet a gépkocsivezető nem tartja be, azt túllépi. 

A vidéki utak a legveszélyesebbek a nagy sebesség, a nagy forgalom, a különböző úthasználók keveredése, a multifunkcionalitás, az alacsonyabb infrastruktúra-biztonság miatt.

A közúti közlekedési balesetek kialakulása szempontjából számtalan olyan apróság jelentőséggel bír.

Beszélgetés Bakk Teodóra Diánával, a pécsi Hidrogénközpont operatív igazgatójával

Különösen a gyalogosok, a kerékpárosok és a motorosok voltak veszélyben 2022-ben, amikor is 20 640 ember halt meg közúti balesetben az EU-ban.