SKF Speedi-Sleeve

Gépeink élettartamát jobbára a kopásfolyamatok határolják be. Kopó, forgó alkatrészek elhasználódásakor egyértelmű a csere, így van ez például a féktárcsa, fékbetét súrlódópárnál. Más a helyzet a radiális tengelytömítéseknél, a szimeringeknél. A működés velejárója itt is a kopás, a tengelykopás, de a javítás módja nem az alkatrészcsere, hanem a felújítás. Ma egyre igazabb anyagtakarékosság, költségcsökkentés, hulladékcsökkentés és még szén-dioxid-kibocsátás okán is az a (régi) megállapítás, hogy ami javítható, azt javítsuk meg.

A tömítés a tömítőajak és a tengely megfelelő gyűrűfelülete (futófelülete) között jön létre. A két tömítőfelület között, tehát az ajakról a tengelyre és viszont, tömítőerő hat. Idézünk Juhász György tömítésekről szóló munkájából: „A tengelyfelület felszíni kialakítása, vagyis a kör alaktól való makroeltérések (ovalitás, hullámosság), a helyzethibák (ütés, excentricitás), de még az érdesség is befolyást gyakorolnak a tömítési folyamatra. Általában a tömítőfelületek között vegyes súrlódás van, ezért mindkét felület anyagminőségének nagy a jelentősége. Az anyagokat úgy kell kiválasztani, hogy jó siklási tulajdonságuk legyen, mivel a tömítőfelületek között még hidrodinamikai folyadékfilm kialakulásánál is, időszakosan szilárdtest-érintkezés van. Ideális esetben a tömítőrésben folyadéksúrlódás van, ami jó tömítőhatást és hosszú élettartamot biztosítana. A fent leírt tengelyhibák és egyéb befolyásoló tényezők miatt ezt az ideális állapotot csak közelíteni lehet. Ennek érdekében a gyártók a különböző hibaértékekre (excentricitás, egytengelyűség stb.) határértékeket adnak, ill. a beépítés feltételeit is előírják, amely garantálja, hogy a tömítés a gyakorlatban is megfelelően működjön.”