Épített vezérműtengelyek bütyökpozíció hibája

A vezérműbütyöknek az a dolga, ha jár a motor – tanultuk az iskolában –, hogy elforduljon, de nem önállóan, hanem tengelyére rögzítve, vele együtt. (Kivételről tudunk: ez a Hyundai CVVD rendszere, lásd az Autótechnika 2022/8. számában megjelent leírást.) Az egy darabból készült vezértengelyek – van is tömegük rendesen – bütykei nem önállósíthatják magukat. A modern motorok vezértengelye általában csőtengely, erre húzzák fel a bütyökgyűrűket, és rögzítik a kellő szöghelyzetben. Ezt a vezértengely-konstrukciót nevezik épített vezérműtengelynek. A kötési (rögzítési) technikák különbözőek lehetnek, a lényeg az, hogy a bütyökgyűrű nem fordulhat el. Gyártási hibára visszavezethetően néhány fokot (vagy többet is) elforduló bütyök esetekről azonban beszámolnak a szerelők, de ez rendkívül ritka.

Az épített vezértengelyek egy másik típusa az, amikor a vékony falú csövet hidroalakítással úgy formálják, hogy a csőből „kinyomással” képezik a bütyköt. A bütyökre kerül a bütyökhüvely, mely a kellő kopásállósággal és siklási jellemzőkkel bír. Itt se lehetséges – a konstrukcióból következően – a bütyökelfordulás.

Miért tértek át a gyártók az épített vezértengelyekre? A vezértengely tömegét kellett csökkenteni, úgy is, mint súlyt, a súlycsökkentés követelményében, másrészt a tehetetlenségi nyomatékot, vagyis a forgást végző merev test forgási tehetetlenségét akarták csökkenteni. Ez kedvezően hat a motor fordulatszám-felvevő képességére.