Járműves görbe tükör

Itt az év vége, az ünnepek ideje, talán van egy kis időnk lazítani. Arra gondoltunk, hogy az internet világának sokszínűségét felhasználva nevessünk egyet közösen az egy-egy sajátos járműkialakításon. A képek többnyire önmagukért beszélnek, ahogy a hozzájuk illeszkedő, sokszor bürokratikusnak tűnő szabályozás is, de ne felejtsük, hogy a pillanatnyi jókedvünket az élet felülírhatja, és az utakon az „örömből üröm lehet”. Tehát kezeljük helyén a látottakat, alkalmazzuk a leírtakat, és akkor elmondhatjuk, hogy jelen „járműves görbe tükör”, a maga vidám módján, elérte a célját.

Kezdjük az alapok egyikével, és tisztázzuk a teljesítménytuning egyik alapfogalmával, a napjainkban immár kevésbé használt „lóerő”-vel. Az ENSZ (régebben ENSZ-EGB) 85. számú előírás tartalmazza az „Egységes feltételek M és N kategóriába tartozó gépjárművek hajtására szolgáló belső égésű motorok vagy elektromos hajtás jóváhagyásához, figyelemmel nettó teljesítményük és az elektromos hajtás legnagyobb 30 perces teljesítményének mérés” leírását. Ebben rögzítésre került, hogy a „nettó teljesítmény” azt a teljesítményt jelenti, amelyet a próbapadon a forgattyústengely vagy a vele egyenértékű tengely végén mért a megfelelő motorfordulatszámnál. Motorhoz értőknek ez az effektív teljesítmény… A hazai jogszabályi rendszerből [6/1990. (IV. 12.) KöHÉM] ismert, hogy a megengedett legnagyobb össztömegre vonatkoztatott motorteljesítmény gépjármű esetében 5,9 kW/tonnánál kevesebb nem lehet. Csak emlékeztetőként tehát a lóerő és a kW között a váltószám 0,74, tehát 1 LE = 0,74 kW.