A műszaki vizsga és az eredetiségvizsgálat közhatalmi tevékenység

Az „Áfás-e a közhatalmi tevékenységből származó vállalkozói hányad?” – kérdésünkre az NKH illetékese az alábbi választ adta:

„A közreműködőket megillető díjhányad áfa-tartalmával kapcsolatosan egy korábbi APEH-tájékoztatás eredményeként a Nemzeti Közlekedési Hatóság tájékoztatást nem adhat. Ezen díjhányad esetében a közreműködő számviteli szakemberének kell eldönteni – figyelembe véve a közreműködő vállalkozó vagy szervezet sajátosságait –, hogy az áfa-törvény alapján áfa-kötelesek vagy áfa-mentesek-e ezek a tevékenységek.”

Ami segítségként elmondható

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 7. § alapján, nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyar Köztársaság Alkotmánya által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott és a létesítő okiratában is megjelölt közhatalmi tevékenysége.

A törvény közhatalmi tevékenységnek tekinti különösen a közigazgatási jogalkalmazói, a törvényességi felügyeleti és ellenőrzési tevékenységet, feltéve, hogy az annak gyakorlása során okozott kárért való felelősségre a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénynek (a továbbiakban: Ptk.) az államigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősségre vonatkozó rendelkezései [349. §] alkalmazandók, vagy károkozás esetében lennének alkalmazandók.

A járművek forgalomba helyezésére és tartására irányuló közigazgatási eljárások függetlenül attól, hogy azok kérelemre vagy hivatalból folytatott eljárások, a törvény alapján közigazgatási jogalkalmazói tevékenységnek minősülnek.

A közigazgatási szervezet a tevékenységének ellátásába kétféleképpen vonhat be – nem közigazgatási – szervezetet a tevékenységének az ellátásába;

Törvény vagy kormányrendeletben meghatározott közigazgatási feladatok ellátásába a feladat elvégzésére, hatáskörre és illetékességgel rendelkező közigazgatási szervezet vonhat be közreműködőt.

A vonatkozó törvény vagy kormányrendeletben meghatározott tevékenységi körbe tartozó közigazgatási feladatokban való közreműködésért a jogszabályban meghatározott közigazgatási szolgáltatási díj meghatározott %-a illeti meg a közreműködőt. Ebben az esetben az általános forgalmi adóról szóló törvénynek megfelelően vonja be a közreműködőt a jogalkotó. A közreműködői tevékenység közigazgatási szervezetnek a jogalkalmazói közhatalmi tevékenységben való közreműködésnek tekinthető. Erre utal a közlekedési törvény 24. § (7) bekezdése, miszerint az időszakos vizsgálatot végző kijelölt vizsgálóállomást a miniszter által rendeletben meghatározott hatósági eljárások díjának a jogszabályban foglalt hányada illeti meg.

Az ügyfél által a vonatkozó díjrendelet alapján megfizetésre kerülő közigazgatási – általános forgalmi adótól mentes – szolgáltatási díj kerül a jogszabályban meghatározott %-os mértékben megosztásra a közigazgatási szervezete és a közreműködő között.

A KÖKIR és a módosított KERT rendszerből a Nemzeti Közlekedési Hatóság nevében kiállított számviteli bizonylaton szereplő összeg minden esetben közhatalmi tevékenységet tartalmaz, mely nem tartozik az áfa hatálya alá. Mindkét program ezen jogszabályi előírásnak megfelelően generálja a számviteli bizonylatokat.

A közigazgatási szervezet a feladatainak ellátásában igénybe venni szándékozott közreműködőt a polgári jog szabályai szerint megbízza egyes döntést nem igénylő feladatok – adatrögzítés, adatfeldolgozás stb. – ellátására. Törvényi, illetve kormányrendeleti felhatalmazás hiányában a közigazgatási szervezet és a közreműködő közötti jogviszony csak polgárjogi jogviszony. A közreműködő által nyújtott szolgáltatás ellentételezéseként a felek között létrejött polgárjogi szerződés alapján kiállított áfát is tartalmazó számla szerint történik.

A vonatkozó díjrendelet alapján az ügyfél által igénybe vett igazgatási szolgáltatásért fizetett díj az eljáró közigazgatási szervezetet illeti. A díjbevétel nyújt fedezetet az igazgatási szervezetnek az általa kötött szerződés alapján igénybe vett közreműködői tevékenység ellentételezésére.

Mindkét esetben érvényesül az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az a rendelkezése, mely szerint az ügyfélnek okozott károkozás esetében a Ptk.-nak az államigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősségre vonatkozó rendelkezései lennének alkalmazandók.

A vizsgabiztosi képzés új rendszere

Kialakulóban van a közúti járművek műszaki megvizsgálását végző vizsgabiztosok képzésének új rendszere. Megjelent és szakmai vitára bocsátották az erről szóló tájékoztatót, illetve időközben meg is kezdődtek a behívások és az oktatás.

Vizsgabiztos-alapképzés

A vizsgabiztos-alapképzést sikeresen befejező személy olyan szakismerettel rendelkezik, ami szükséges a 3500 kg megengedett együttes tömeget meg nem haladó járművek forgalomba helyezés előtti, illetőleg időszakos vizsgálatának, környezetvédelmi felülvizsgálatának és előzetes eredetiségvizsgálatának elvégzésére, az alábbiak kivételével: taxi gépkocsi, megkülönböztető jelzést használó gépkocsi, vontatás miatt tachográf használatára kötelezett gépjármű (AETR), veszélyes árut szállító jármű (ADR), ATP és különleges felépítményű jármű, műszaki megvizsgálásra kötelezett munkagép, műszaki ok miatt forgalomból kivont jármű, amely jármű vezetésére nincs érvényes vezetői engedélye.

A jelölt köteles a sikeres elméleti képzés befejezése után 60 munkanap gyakorlati időt eltölteni járművizsgálati tevékenységgel. A gyakorlati idő eltölthető az NKH Regionális Igazgatóság vizsgálóállomásán, illetve hatósági szerződés alapján járművizsgálati tevékenységet folytató járműfenntartó szervezetnél, amelyet az NKH RI-a a gyakorlati idő letöltésére feljogosított és vele szerződést kötött. A gyakorlati időből minimum 15 munkanapot az NKH RI vizsgaállomásán kell teljesíteni.

Vizsgabiztos kiegészítő képzés

A kiegészítő képzés után a vizsgabiztos valamennyi közúti jármű műszaki megvizsgálását elvégezheti. A jelölt köteles a sikeres elméleti képzés után 30 munkanap gyakorlati időt eltölteni járművizsgálati tevékenységgel olyan helyen, ahol 3500 kg megengedett együttes tömeget meghaladó járművek forgalomba helyezés előtti, illetőleg időszakos vizsgálata, valamint a külön jogszabályok által előírt minősítő vizsgálatok folynak.

A korábbi alap- és továbbképzéseket már teljesített, jelenleg vizsgabiztosi tevékenységet végzőknek egyszeri, differenciált felzárkóztató továbbképzésben kell részt venniük, hogy az új rendszer szerinti vizsgabiztosi alapképzés ismeretszintjét elérjék.

Vizsgabiztos-továbbképzés

A vizsgabiztosnak kétévenként továbbképzésen kell részt venni. A képzés az elméleti tantárgyak oktatásából, valamint elméleti vizsgából áll.