Autotechnika szakfolyóirat
Autotechnika szakfolyóirat
2019. február | Olvasson bele!

Elektronikus rendszerek ellenőrzése műszaki vizsgán

Előzmények

Az Elektronikus Jármű és Járműirányítási Tudásközpont 2005. január 1-jén alakult a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. A Tudásközpont küldetése a járműipari „know-how” összegyűjtése és a vállalati szféra számára történő szolgáltatása, elsődlegesen Magyarországon, de igény esetén külföldön is (részletesebben ld.www.ejjt.bme.hu).

A tudásközpont célja többek között a közvetítői szerep a modern tudományos ismeretek konkrét gazdasági hasznosítása érdekében. A tudásközpont pályázat eredményeként, állami támogatással jött létre. Résztvevői a BMGE több tanszéke mellett piaci szereplők, ily módon is segítve a piaci hasznosulás gyorsabb és hatékonyabb megvalósítását.

Társaságunk, a TÜV NORD-KTI Kft. megalakulása óta tagja és aktív résztvevője a tudásközpontnak. Az együttműködés során számos, a mindennapi élet számára is hasznosítható eredmény jött létre, ezek egyik lehetséges alkalmazására teszünk a következőkben javaslatot.

Ma már nemcsak szakmai berkekben ismert az a tény, hogy a közúti járművek működésében, irányításában egyre nagyobb – gyakorlatilag a belátható jövőben meghatározó – szerep jut az elektronikának, az elektronikusan vezérelt rendszereknek. Emiatt is indokolt, hogy – elsősorban a közlekedésbiztonság és a környezetvédelem szempontjából fontos szerkezetek működésének felügyelete – ellenőrzése – a jármű teljes élettartama során megoldott legyen. Többek között ezt a célt szolgálja a járművek időszakos műszaki felülvizsgálata, ezért érdemes végiggondolni ennek tartalmi elemeit, technológiáját.

A járművek időszakos műszaki felülvizsgálata Magyarországon

Az ágazat irányítói már a hazai motorizáció kezdeti szakaszában világosan látták, hogy a közúti járművek üzemeltetése során szükség van – hatósági – ellenőrzésre ahhoz, hogy a közlekedés biztonságának színvonala a járművek használatával ne változzon jelentősen. Ezért már 1977-ben rendelet született a közúti járművek időszakos műszaki felülvizsgálatáról.

1998-tól az időszakos műszaki felülvizsgálatot szabályozó rendelkezés (5/1990.KöHÉM-rendelet) már részletes technológiát ír elő az ellenőrzés menetére, ezt a 2010 januárjától hatályba lépő előírás tovább szigorítja.

Az európai szabályozás kiterjed a közúti járművek műszaki és környezetvédelmi jellemzőinek az üzemelés közbeni ellenőrzésére, azonban a jelenleg érvényes magyar követelményrendszer szigorúbb. A Tanács és a Parlament 96/96 EK irányelvét – mely korábban volt érvényes – 2009-ben felváltotta az Európai Parlament és a Tanács 2009/40 EK irányelve, mely gyakorlatilag az 1998-ban született hazai előírással egyenértékű.

Tekintettel a folyamatos – és jelentős léptékű, minőségi változást is eredményező – műszaki fejlődésre, már ezt a viszonylag új irányelvet is tervezi a brüsszeli bizottság tovább fejleszteni.

Ismeretes, hogy 2006 óta a járműgyártók mind a biztonság, mind a környezetvédelem követelményeinek betartását, teljesítését elektronikusan vezérelt (szabályozott) rendszerekkel oldják meg. Ezeknek a korszerű járműirányítási rendszereknek az időszakos műszaki és környezetvédelmi felülvizsgálatokon történő ellenőrzése mielőbb megoldandó feladata a szakmának.

A biztonságkritikus rendszerek ellenőrzésének lehetőségei időszakos műszaki felülvizsgálaton

Az elektronikusan vezérelt, biztonság szempontjából kritikus berendezések

– a jármű mozgását (sebességét, haladási irányát) közvetlenül vagy közvetve befolyásolják,

– vezérlik a légzsákokat,

– vezérlik a világító és fényjelző berendezéseket.

Az említett feladatokat különböző rendszerek látják el, amelyek vezérlőegységei között vannak több funkciót magukba foglaló egységek.

A biztonságkritikus funkciók:

– sebességkorlátozás, sebességtartás, adaptív sebességtartás (ACC)

– elektronikus fékrendszer (EBS)

– elektronikus fékerőelosztás (EBD)

– fékasszisztens

– blokkolásgátló (ABS)

– kipörgésgátló (ASR, TC)

– menetstabilitási szabályozó rendszer (ESP)

– elektronikus pótkocsi-fékvezérlés (CAN ISO 11992)

– elektronikusan vezérelt kormányrásegítés

– automatikusan vezérelt kormánybeavatk-ozás sávelhagyás, stabilitásvesztés vagy automatikus parkolásszabályozás esetén (APC)

– légzsákok vezérlése

hirdetés

– világítóberendezés, automatikus fényszóró-szintszabályozás, dinamikus kanyarlámpák

– autóbuszok utasbiztonsági rendszereinek vezérlése.

Egy magas felszereltségű személygépkocsi esetén a biztonságot befolyásoló teljes funkcionalitásnak csupán a töredékéért felelősek a hagyományos rendszerek. Például egy fékrendszer esetén a görgős fékpadi mérésünkre nem mondhatjuk, hogy „megmértük a féket”, mert ez csupán a kerékfékszerkezetek minősítését jelenti. A fékpedál és a munkahengerek közötti kapcsolat statikus körülmények között mért karakterisztikája nem mutatja a több szenzorjel (kerékimpulzusok, terhelésjeladók, járműdinamikai szenzorok) alapján, bonyolult algoritmusok felhasználásával meghatározott átviteli függvényt.

Könnyen belátható, hogy az említett dinamikus karakterisztikák helyességének tényleges hatásossági vizsgálattal történő ellenőrzése nem valósítható meg. Nem tehetjük meg, hogy egy időszakos vizsgálat során nagy sebességű dinamikus manővereket hajtsunk végre, különböző tapadási tényezőjű felületekkel ellátott próbapályán, megfelelő biztonsági felszereléssel. Erre csak a rendszerfejlesztőknek és a típusvizsgálóknak van lehetőségük. A járművek ellenőrzésénél csupán közvetett vizsgálatot végezhetünk – a jelenlegi gyakorlat szerint álló helyzetben –, de a megfelelő működésről, illetve működőképességről megbízható információt szeretnénk kapni.

Bizonyos vizsgálópadok alkalmasak például a blokkolásgátló működőképességének ellenőrzésére – ilyen nagy sebességű próbapad fejlesztése Magyarországon is folyik. Teljes körű menetdinamikai vizsgálat elvégzésére alkalmas próbapad alkalmazása időszakos vizsgálaton nem megoldható.

Az elektronikus rendszerek időszakos felülvizsgálatának lehetséges szintjei:

– vizuális ellenőrzés: a műszerfali figyelmeztető lámpák működésének ellenőrzése, valamint a vezérlőegységek és jeladók szemrevételezése, sérülések, beavatkozások felderítése,

– diagnosztikai adatok – tárolt, illetve fennálló hibák – kiolvasása szabványos kommunikációs vonalakon a fedélzeti csatlakozókon keresztül,

– az aktuátorok működtetése, funkcionális próbák szimulált vezérlőjelekkel, például a blokkolásgátló berendezés szivattyújának és szelepeinek működtetése.

Mindhárom említett szinten típusspecifikus információkra van szükség, mert a figyelmeztető lámpák működése is mutathat eltérést, de a vezérlőegységek elhelyezése vagy a kommunikáció mindenképpen típusfüggő.

Igen lényeges kiinduló adat az adott jármű gyári felszereltsége, annak érdekében, hogy a vizsgálat necsak a „talált” rendszerekre terjedjen ki, hanem az esetleges eltávolítást vagy szakszerűtlen beépítést, javítást is meg lehessen állapítani.

A németországi időszakos felülvizsgálatok díjából finanszírozva az FSD GmbH fejleszti a Németországban várhatóan 2011-ben kötelezően bevezetésre kerülő rendszert. A fejlesztés céljai:

– Az egyes járműtípusok „feltérképezése”.

– Ebből típusspecifikus iránymutató adatbázis készítése.

– A vizsgálati technológiák standardizálása.

– A járművizsgálatok során szerzett információk összegyűjtése, kiértékelése.

– Ezáltal a vizsgálati rendszer gyorsabbá tétele.

– Típushibák kiszűrése.

– Költségek csökkentése.

A rendszer a fenti lehetőségeket együttesen biztosítja, hiszen:

– automatikusan azonosítja a jármű rendszereit (1. ábra)

– az adatbázis a gyártóktól származó információk alapján VIN szerint tartalmazza a forgalomba állított járművek gyári adatait, felszereltségét,

– részletes, könnyen értelmezhető ábrákkal illusztrálva segíti az adott jármű fontosabb egységeinek elhelyezkedését, kialakítását (2. ábra),

– utasításokat tartalmaz a járműtípusnak megfelelő funkcionális tesztek elvégzéséhez (3. ábra),

– biztosítja a fedélzeti rendszerekkel történő kommunikációt, ami révén lehetséges: a hibatárolók kiolvasása, az érzékelők jeleinek mérése és a berendezések működtetése (4. ábra).

A vizsgahelyeken telepítendő rendszer három fő elemből áll:

– OBD-adapter,

– PDA-készülék (vezérlőprogram),

– számítógép (internetkapcsolat, on-line vagy off-line adatbázis) (5. ábra).

A bemutatott rendszer tervezésénél lényeges szempont volt az aktuális adatbázis rendelkezésre állása – ezt a fejlesztő a gyári adatok, illetve a járműrendszerek feltérképezése alapján biztosítja, valamint az alacsony beruházási költség. A német „csomag” része a számítógép is az off-line használathoz, hiszen Németországban a közvetlen internetkapcsolat nem követelmény a vizsgahelyek számára. Magyarországon ilyen szempontból fejlettebb a háttér infrastruktúra, a meglévő számítógépek és internetkapcsolat kedvező lehetőséget biztosítanak a rendszer alacsony telepítési és működési költség mellett történő alkalmazására.

Az FSD és TÜV NORD-KTI Kft. előzetes megállapodást kötött a rendszer magyarországi elfogadtatására és az adaptációval kapcsolatos tevékenységek ellátására. Az ehhez szükséges egyeztetések megkezdődtek.


Kapcsolódó dokumentum:


27-29


Tetszett a cikk?

hirdetés

hirdetés