Ne legyenek a múlt tanulságai a jövő kockázatai – 3. rész

Lassan a szakmában az idősebb nemzedék egységesen sóhajt fel időről időre: „Na, talán most! Most végre a szakmai-ság előtérbe kerül, kibújik a „jog köntöse alól”! De aztán jön a csalódás, és zavarosabb lesz minden… Persze ez attól még nem mentség az elmaradt, netán nem megfelelően elvégzett gépjárműfenntartói tevékenységekre, ami viszont „nem bürokrácia kérdése”, vagy igen?

A következőkben bemutatott példák talán jól szemléltetik, hogy a megfelelő tanulságok levonása nélkül bizony nehéz lesz a szakma becsületét visszaszerezni mind az ügyfelek, mind a hatóságok, mind a jogalkotó felé, tehát helyén kezelve ezeket, a magunk módján tegyünk lépéseket a jobb jövő reményében.

„Az apróságokon is sok múlik” – mondja a közmondás, mely különösen igaz pl. a féknyergek és a keréktárcsák közötti minimális távolságokra nézve. A szakértői intézeti vizsgálatok során is elvárás, hogy az alkatrészek beépítésénél megfelelő mozgásszabadságot (min. 3-4 mm) kell biztosítani. Különböző kerekekkel rendelkező járműveknél a fék és a kerék közötti hézagot újra és újra ellenőrizni kell. Ez fokozottan igaz, amikor felmerül a gyanú, vagy egyenesen meg is állapítható a műszaki vizsgák során a KÖKIR-ben megtalálható előéleti képek alapján, hogy mind a féknyergeket, mind a felniket cserélték. Nem kell különösebb szerszámozottságra gondolni, a hézagmérő megfelelő és objektív eszköz a vizsgálatokhoz.