Kell-e „triázsolnia” a vizsgabiztosnak?

Első olvasatra furcsának tűnhet a cím, hisz a triázsolás fogalmát alapvetően az egészségügy területén hallhatjuk. Azonban – mint látni fogjuk – az időszakos műszaki vizsgák keretében a változások generáltak olyan vizsgabiztosi „döntési hierarchiát” is, ahol adott esetben rangsorolni kell, hogy melyik műszaki, közlekedésbiztonsági paraméter vizsgálható megfelelő biztonsággal, és melyik csak részleteiben, a hozzáférési lehetőségek függvényében.

Mielőtt valaki úgy döntene, hogy itt hagyja abba az olvasást a téma komolytalansága miatt, nézzünk konkrét példát. Időszakos műszaki vizsgára állítanak egy akár gépes N2, N3 járműkategóriájú járművet, akár egy O3, O4-es pótkocsit, melynek billenő felépítménye van. Az általános követelmények alól a jogszabályaink alapján a billenő felépítmény nem kivétel, így a járműnek vagy kiterheltnek kell lennie, vagy a vizsgálóállomásnak rendelkeznie kell „a terhelésnövelést szolgáló technikai berendezéssel. Viszont amennyiben „műterheléssel” van biztosítva az 50%-os tengelyterhelés, akkor a billentés egyáltalán biztonsággal megkísérelhető-e a billentőegységek funkcióvizsgálata miatt?