A dízelekre rájár a rúd…

A dízelmotoros gépjárművek műszaki vizsgáján az emisszió és a fedélzeti emissziótechnikai rendszerek ellenőrzésével nagyon nem elégedettek azok, akiknek ebben felelőssége van. 

Kik ők? Elsősorban a környezetvédők, egészségügyiek, azok között is azok, akik értenek hozzá, és módjuk van befolyásolni a törvényalkotókat.

Elégedetlenségük oka nem elsősorban a vizsgáztatók technológiai fegyelmezetlensége, hanem a tényleges hibafeltáró vizsgálati módszerek/műszerek hiánya.

Dízelüzemű gépjárműtechnikában kifutóban vannak a kipufogógáz-utókezelő rendszer nélküliek. A klasszikus dízeltechnikával „gyártott” kipufogógáz füstölésmérése kiforrott (volt), hozta is a túlemittálók kiszűrését. Ha a mérési technológiát szigorúan betartották, és a füstölésvizsgálat vezénylőprogramja is helyesen volt programozva, nem volt engedékeny, „vizsgáztatásbarát” a szoftver.

Ezen lassan túllépünk, mert a dízelek e század kezdetétől már kaphattak részecskeszűrőt, és később kötelezővé is tették használatukat. Ma az a várható szabályzat, illetve néhány európai országban már érvényben is van, hogy a könnyűdízeljárművek M1, N1 kategória esetében, amelyeket először 2013. január 1-jétől regisztráltak (Euro 5b és újabb), valamint nehézdízeljárművek esetében, amelyeket először 2014. január 1-jétől regisztráltak (Euro VI és újabb), alkalmazni kell műszaki vizsgán a kipufogógázban, a motor alapjáratán található részecskék darabszámának mérését. A műszerek és a technológia készen van, bevezetése várható. Erről az Autótechnikában, legutóbb a januári számban, bőségesen írtunk. Ha ténylegesen is megtörténik a mérés (a magyar ember ügyes az elkerülésben), a dízelesek egy részét katasztrófaszerűen fogja érinteni.