EAS – kipufogógáz-utókezelő rendszer

Tisztelt olvasóm, javítók művezetői, a műhelyéletbe is bekapcsolódó cégtulajdonosok, „négyszemközt” említem meg, nehogy valakit is megsértsek, hogy a dolgozók körében „a csak úgy elnézegetem, szemben a tudva látni” átvizsgálás, tisztelet a nem kevés kivételnek, bizony előfordul. A különbség a lazaság és a tudja mit lát alapossága között a hibafeltárásban és a műszaki vizsgán óriási. Mindenki maga tudja, hogy nála hány szomorú, akár bíróságig és vesztésig eljutó eset volt ilyenfajta elnézésből.


 1 A – „DPF-box”, B – „SCR-box”, 1 – kipufogógáz-beáramlás a motortól, 2 – DOC, 3 – DPF, 4 – AdBlue injektor, 5 – átvezető reakciócső, 6 – SCR, 7 – AMOX


2


3


4

Talán nem vetődött volna fel ez a téma, ha nem hallanám innen-onnan – haszongépjárművesektől gyakran, ahol minden apróbb elnézésnek, tévedésnek százezrekben, sőt millióban mérhető a következménye –, milyen óriási az értő szemrevételezésnek a jelentősége. Egy aprónak tűnő, észre sem vett, vagy bagatellizált hiba hatása lassan átterjed az egész rendszerre. Mint a kishibás alma, mely egy-két héten belül teljesen elrohad a rekeszben.


5 A – „DPF-box”, B – „SCR-box”; 1 – DOC, 2 – DPF, 3 – átvezető reakciócső, 4 – SCR, 5 – AMOX


6

Legyen a kis hiba, esetünkben az emissziótechnika szerkezeti egységeinél, egy kifújás, külső behatásra létrejött horpadás, repedés, egy AdBlue kristályosodás, egy tartószerkezet- vagy bilincslazulás, az egység megütögetésével rendellenes hang megjelenése, amit nem vesznek komolyan stb. Cikkünk, ez okból is, több, egymással szoros összefüggésben lévő témát ölel fel. Először a DAF egy járműgenerációjának példáján bemutatjuk, hogy a hagyományosan egy egységet képező tisztítószekrény megosztható, a jármű konstrukciójától függ a részek elhelyezése.

 

Majd rámutatunk a tisztítóegység szerelvényeire, jeladóira, beavatkozójára. Ezzel az a célunk, hogy a „tudva láss” átvizsgáláshoz „muníciót” adjunk. A PACCAR csoporthoz tartozó DAF az emissziótechnika kipufogógáz-utókezelő rendszerét EAS rövidítéssel adja meg (Exhaust Aftertreatment System). Az EAS-3 a 3. generációt jelöli. A képlete a hagyományos sorrend szerinti: DOC (dízeloxidációs katalizátor) +DPF (dízel részecskeszűrő) + SCR (nitrogén-oxid redukáló katalizátor) + AMOX (ammónia-oxidációs katalizátor).

A DAF Euro VI tehergépjárművek emissziótechnikája eltér, mondjuk így, a szokványostól, mert a kipufogógáz-tisztító reaktorokat (katalizátorok és a szűrő) nem egy szekrénybe építették (lásd a címképet). A két egység kapcsolatát, belső elrendezését az ➊ ábra tárja fel. A kipufogógáz az első szekrénybe lép be. A ➋ és a ➌ ábrák aknából készült fényképfelvételei a motortól érkező kipufogócsövet mutatják. Az első tisztítószekrény a DOC-t és a DPF-et tartalmazza, és ide fecskendezik be az AdBlue-t ➍.

Szintén az első szekrényben van, illetve innen indul az a cső, amelyik átvezet a második szekrénybe. A reakció- vagy bontócső első szakaszán vannak az AdBlue elkeveredést segítő perdítőelemek. Ezek után a csőben mennek végbe, szakkifejezéssel megnevezve, a hidrolízis és termolízis reakciók, melynek eredménye az ammónia (NH3) létrejötte. A második szekrényben találjuk az SCR-katalizátort és az AMOX oxidációs katalizátort. Az ➎ képen a tisztítószekrényben a kipufogógáz-utak követhetők.


7  1 – lambda-szonda, 2 – NOx-szonda 1, 3 – hőmérséklet-jeladó (továbbiakban: HJ), 4 – gázolaj-befecskendezés (HCI), 5 – HJ, 6 – HJ, 7 – HJ, 8 – DPF differencia nyomásjeladó, 9 – AdBlue befecskendező, 10 – HJ, 11 – HJ, 12 – PM-érzékelő, 13 – NOx-szonda 2, A – DOC, B – DPF, C – SCR, D – AMOX. Az 1, 2 és 3-as jeladók a kipufogócső motor közeli szakaszán találhatóak. 
AdBlueMotor

A DPF a tisztítószekrényből, a DPF-boxból kihúzható. A ➏ ábrán több százezer km futás után kiemelt szűrő látható, kilépő oldalán természetesen koromlerakodás nem lehet. Az emissziótechnikai rendszer felügyeletéhez információk szükségesek, melyeket a kipufogórendszer mentén, többnyire a tisztítószekrényen helyeznek el. A jeladók leltárát a kipufogórendszer vázlatrajzán tüntetjük fel ➐.


8  1 – DPF előtti hőmérséklet-érzékelő, 2 – DOC előtti hőmérséklet-érzékelő, 3 – DPF utáni hőmérséklet-érzékelő, 4 – DOC és DPF hőmérséklet-érzékelőinek ECU-ja, 5 – DPF differencia nyomásérzékelő, 6 – SCR előtti hőmérséklet-érzékelő, 7 – SCR/AMOX utáni hőmérséklet-érzékelő, 8 – SCR/AMOX utáni NOx-szonda, 9 – PM-érzékelő, 10 – SCR-box hőmérséklet-jeladók ECU-ja, 11 – PM-érzékelő ECU-ja, 12 – EAS-3 ECU

A tisztítószekrényen található jeladókat a ➑ ábra mutatja. A ➒ fényképen a DPF-box jeladói közül a DPF előtti hőmérséklet-érzékelő, a DPF egyik nyomáselvételi hely csővezetéke és a hőmérséklet-érzékelők ECU-ja fi gyelhető meg. A ➓ ábra az SCR-box kilépésénél található NOx-szonda és hőmérséklet-jeladót mutatja. Az átvezető cső (reakciócső) hoszsza attól függ, hogy a két szekrény fzikailag milyen távol van egymástól.


9


10

A teherautó kialakításától, tengelyszámától, felépítményétől függően, tehát a rendelkezésre álló helytől függ a szekrény elhelyezése ⓫. Az átvezető cső hossza is természetesen az elhelyezéstől függ. Mivel mással lehetne zárni ezt a rövid szakcikket, mint azzal, hogy remélhetőleg valamelyest tudott ismeretet frissíteni, vagy újat mondani ennek a szakterületnek a művelői számára.


 10 A – DPF-box, B – SCR-box

Egy régi vesszőparipám, mely sokaké is, ismételt említése azonban ide illik: nincs egy olyan alapvetően fontos járműgépészeti szakterületnek szakképzése, mint a haszongépjárművek. Dr. Palkovics László MTA akadémikusi doktorátusát is haszongépjárműves témában szerezte. E terület művelője, elkötelezettje. Napjainkban, mint az oktatás legfőbb hadura, államtitkár, kormánybiztos tehetne érte. Lehet, hogy csak szólni kellene?