Ford Focus C-Max, 1.6 TDCi és az EGR-szelep

A történet, amit elmesélnék, elég kacifántos dologról szól. Én a hibakeresésben nem vettem részt ugyan szervesen, de megfigyelőként jelen voltam. Annyi még hozzá tartozik, előrevetve a sztorihoz, hogy elég szomorú a valóság! Mert egy márkakereskedés műszaki vezetője kezdett neki a diagnosztikának.

Hogy mért szomorú ez? Ki fog derülni a végére. A páciens egy Ford Focus C-MAX volt, 1.6 TDCi motorral. Az volt vele a gond, hogy elfogyott belőle az erő. Próbaútra mentünk, tényleg, sétálni is lehetne mellette, olyan gyenge. A hibakódolvasás ugyan nem hozott ki semmi kiindulási lehetőséget, nem volt tárolt hibakód. Élőadatból hátha lehetne valamit sakkozni, de nem az én feladatom, így nem is szóltam. A kiolvasó műszer, ami volt, hát, az sem volt a célra éppen alkalmas. A kocsi itt marad végül, majd lesz vele valami. Teltek-múltak a napok, de nemigen volt előrejutás az ügyben. Egyik nap azt a feladatot kaptam, hogy vegyem le a turbót, mert biztos meg van ragadva, mivel változógeometriás. Egy csavarhúzóval odaballagok a kocsihoz, és lenyomom a VTG állítórúdját teljesen koppanásig, majd vissza, gyönyörűen, akadás nélkül jön vissza. Hát ez nincsen megragadva, gondoltam, de hát parancsot nem lehet megtagadni. Nekiláttam hát leszerelni a turbófeltöltőt. Nem volt nehéz a dolog, mert elöl helyezkedett el, pont kézreesett (1. kép). Egy óra múlva már lent is volt a turbó. Ennyi volt a dolgom, a szétszerelést már más végzi. Na nézzük azt a megragadást, gondoltam. A szétszerelés után készítettem egy kémfotót. Na, ez nem úgy néz ki, mint aki meg van ragadva! (2. kép) Hurrá, az első fölösleges kör! De még azért a cégvezető is megnézte, mivel a tulaj jó haver, és ő is arra a megállapításra jutott, hogy ez bizony tényleg kormos. Magamban gondoltam, hogy mégis milyen lenne? Lekváros? Nézegették még, aztán rakjam vissza.

Visszaszereltem, persze nem változott semmi, ugyanúgy nem volt erő a kocsiban. Kikerült a műhely háta mögé a várakozóba. Telt-múlt az idő, majd egyik nap látom, hogy a négy porlasztó kint fekszik az asztalon. Mennek bevizsgálásra. És milyen indokból gondoltam, nem történt mérés, még ráutaló jel sincsen, hogy itt lenne a gond. Teltek a napok ismét. Megérkeztek a porlasztók. Mint mondták, volt közte rossz, amit felújítottak, fel lettek újítva. A visszaszerelést követően semmi változás nincsen, a kocsi ugyanolyan! Hurrá, második fölösleges kör! A tulaj már kissé izgatott. Joggal. Megint kikerült a műhely mögé a pihenőbe, mert, mint mondták, mindennél van fontosabb dolog is. Ismét teltek a napok, ezek már csak ilyenek. A kocsi ismét a vendégünk a szervizben, ezúttal az EGR-szelep a csapásirány. Ami nem egyszerű bontással jár ennél a motornál, elég szűkös a hely, sok bontás, sok idő. Vezetékek ellenőrzése, szelepkiszerelés, persze kormos, de egyéb nem látszódott. A szelep, elektromos szelep, pozíció-jeladóval. Ránézésre hasonlít egy másik márkáéhoz, majd az jó lesz. Hát nem lett az. Vissza az egész. A helyzet változatlan maradt. Hurrá, harmadik fölösleges kör! A tulaj már igen-igen izgatott! Joggal. Most már én is kaptam lehetőséget. Az első dolog az volt, hogy beindítás után a vákuum nem szívta le a VTG rúdját a turbón. Ennek a nyomába eredtem. Meg is találtam a vákuumcsövet, a motor hátuljánál már megette az olaj, és lecsúszott (3. kép). Ezt megtisztítottam és másik csövet kapott, ami szorosan illeszkedik a mágnesszelepre. Nézzük! Próbaút, mintha valami történt volna, de nem az igazi még. A VTG rúdja működik. A tulaj időközben befut és őrjöng, hogy hol a kocsija!

Nekem itt véget is ért a hibakeresés. Mert gyorsan cselekedni kellett. A tulaj joggal volt feldúlt. Megrendeltek egy gyári új EGR-szelepet. Vaktyúk is talál szemet alapra. Mert egyszer bedobta a hibatárolóba. Ám legyen, gondoltam. Megjött az EGR-szelep. Megint nagy bontás a motortérben, szelepcsere. A jóságos, a fölöttünk levő, megsimogatta a kis fejünket, mert a kocsi visszanyerte régi mivoltát. Megjött a teljesítmény. Persze a tulaj messze nem fizette ki ezt egészen. És többet nem is láttuk a környéken sem.

Hát ez lett volna nagyjából a szomorú valóság. A szervizek részéről ilyenkor persze a sírás megy, hogy teljesen veszteséges a cég és nem jön ide senki sem. Így nem is csoda!