Az EGR-szelepek
A kipufogógáz-visszavezetésnek számos jótékony hatása van. Elsődleges feladata az égéstérben a nitrogén oxid-képződés és ennek révén a kibocsátás csökkentése. (Mint az a szakemberek előtt ismert, az égés nagy hőmérsékletén a beáramló levegő oxigén- és nitrogénmolekulái reakcióba lépnek és nitrogén-oxidot képeznek.) A visszavezetett kipufogógáz Otto-motoroknál a fogyasztást és a kopogási hajlamot is némileg csökkenti. Dízelmotornál az égési zaj szintjét mérsékli. Az autószerelők mást is látnak, és ha az ügyfélnek megmutatják, ő is szembesül a szelep eltömődésével, az erőteljes koromlerakódással. A rosszul záró szelep a motor üzemében is bajt okoz. Mindez nem a rendszer velejárója, más bajnak is fenn kell állnia ahhoz, hogy az elkormosodás bekövetkezzék.
Hogy működik az EGR-szelep?
Az EGR-szelep feladata, hogy meghatározott mennyiségű kipufogógáz szívócsőbe történő visszaáramlását, a tiszta levegővel való keveredését biztosítsa. A kipufogógáz visszavezetése az égési hőmérséklet csökkenését eredményezi, ezáltal a nitrogénnel reakcióba lépő oxigén koncentrációja, és az így keletkező nitrogén-oxid mennyisége is csökken.
Az EGR-szelep működése benzin- és dízelmotorok esetén különbözik.
A dízelmotorokban az EGR-szelep a motor üresjárati üzemállapotánál teljesen nyitott, akár 50% arányú kipufogógáz-visszavezetést is biztosít. Ahogy a motor terhelése növekszik, a visszaáramoltatott kipufogógáz mennyisége lecsökken egészen addig a pontig, amikor, a teljes terhelés elérésekor, az EGR-szelep lezár. A szelep a motor felmelegedése, valamint magas tengerszint feletti magasságon történő üzemelés esetén szintén zárt.
A benzinmotorok üresjáratú üzemállapotánál az EGR-szelep teljesen zárt. A teljesen nyitott fojtószelep is mindössze 5–10% arányú kipufogógáz-visszavezetést biztosít a kicsitől a közepesig terjedő motorterhelés esetén.
Az EGR-szelep vezérlése
A legtöbb EGR-rendszer zártkörű rendszer, amely valamilyen visszajelzést igényel. Néhány EGR-szelep a motorvezérlő egység számára jeladóval ellátott, elektromos vezérlésű szelep. Más rendszerek elektropneumatikus vezérlésű EGR-szelepek, ahol a visszajelzést a szívólevegő légtömegáram érzékelő vagy a szívócsonk abszolút nyomásérzékelő és a beszívott levegő hőmérséklet érzékelő adja.
Az EGR-szelep meghibásodása
A legáltalánosabb probléma a tányérszelep vagy a szelepülés elkokszolódása. Ezt rendszerint a szennyezett kipufogógáz-visszavezetés okozza, amely az alábbi meghibásodásokat jelezheti:
– a forgattyús ház szellőző rendszer blokkolása,
– a kopott motor, kopott dugattyúgyűrűk,
– a turbófeltöltő meghibásodása, főként a változó geometriájú turbófeltöltőknél,
– magas motorolajszint,
– a tökéletlen égési folyamat során az EGR-szelepre rátapadó lerakódások,
– hibás befecskendező-rendszer,
– a légtömegmérővel, a vákuumszivattyúval, valamint
– áramköri hibákkal kapcsolatos további problémák.
Az EGR-szelep meghibásodására utaló jelek
Egy eltömődött EGR-szelep a szelep nyitott vagy zárt állású beszorulását vagy lassú reakcióidejét eredményezi. A benzinmotoroknál a beszorult, nyitott állású EGR-szelep rossz alapjáratot okoz, míg dízelmotorok esetén a motorteljesítmény csökkenését, és légtömegáram-mérő nélküli régebbi típusoknál fekete füstöt eredményez.
A beszorult zárt állású szelep nagymértékű kopogó dízelzajt, míg a benzinmotoroknál emelkedő tüzelőanyag-fogyasztást eredményez.
Lassú reakcióidő esetén a problémák nehezen tárhatóak fel, de az autó kezelhetősége és a motor üresjárati üzemállapota jelzi a meghibásodást.
Néhány esetben a MIL-lámpa a katalizátor károsodási problémáját jelezve, villogni kezd.
Az EGR-szelep meghibásodásának megállapítása
Mindig szemrevételezzük a csővezetékek, az elektronikai csatlakozók és az alkatrészek állapotát. Olvassuk ki a hibakódokat! Végezzük el, ha a rendszernél lehetséges, a beavatkozótesztet, vizsgáljuk az élőadatokat.
A nyomás- és áramlásértékek változásainak megfigyelése éppúgy jelzi az EGR-szelep lassú reakcióidejű működését, mint a nyitott vagy zárt állású beszorult szelepet, ez a vizsgálat menettesztet tehet szükségessé.
A villamos jelek ellenőrzéséhez megfelelő feszültségű ellenállás és a vezérlőjelek ellenőrzése multiméter és oszcilloszkóp használatával történik.
Az EGR-szelep cseréje
Az EGR-szelep cseréje esetén nem szabad megfeledkezni az összes csatlakozó csővezeték megtisztításáról. Amennyiben az EGR-szelep korommal szennyezett, akkor a hozzátartozó csővezetékek és a csatlakozók is szennyezettek. A tisztítás elmulasztása a garanciális követelés visszautasítását eredményezheti.