A VW-csoport 1,6 literes CR TDI motorja

A Volkswagen-csoport jogosan legendásnak nevezhető TDI dízelmotorcsaládjának egyre újabb generációi és generációs tagjai születnek meg. Az első TDI 1993-ban került a márka autóiba, mint az első – nagy szériában készülő – közvetlen befecskendezésű, turbótöltött dízelmotor. A család egyik ágát, a PD motorokat a közelmúltban váltotta le egy újabb generáció, a négyhengerű, 2 literes common rail. Ebben a családban a kisebbik testvér az Audi győri motorgyárában gyártott 1,6 literes négyhengerű modell. Képes ismertetésünkben a motor konstrukciós jellegzetességeit mutatjuk be.

Az 1,6 literes motor a 2,0 literes, 103 kW teljesítményű common rail motor alapjaira épül. Az 1,6 literes 55 kW, 66 kW és 77 kW teljesítményű lehet. A PCR 2 megnevezésű tüzelőanyag-adagoló rendszert és a motorirányító egységet (SIMOS PCR2) a Continental szállítja. Emissziótechnikája révén – kipufogógáz-visszavezetés, oxidációs katalizátor és részecskeszűrő – ma teljesíti az Euro 5 követelményeit. A motort a VW márkánál a Polo, Golf és Passat modellek kapják. Gyári információ szerint az „egységmotort” 200 variációja 30 modellhez teszi felhasználhatóvá. Mindhárom motor teljes terhelésű forgatónyomatéka 1000 min-1 fordulaton és a névleges teljesítmény fordulatán ~120 Nm.

A VW Polóba épített CAYA motor 96 g/km CO2-kibocsátású, ciklusfogyasztása (mely során mérik a szén-dioxid-kibocsátást) 3,7 liter/100 km. A motort az Audi győri motorgyárában gyártják.

Motorsajátosságok

A hengertömb a 2,0 litereshez képest 6 kg-mal lett kisebb tömegű. A dugattyúban nincs dugattyúcsappersely. Fogazott szíj hajtja a kipufogó-vezértengelyt. A szíj 5 mm-rel keskenyebb, így itt 25 mm-es. A vezérműszíj hajtja továbbá a CR-szivattyút és a hűtőközeg-szivattyút (lásd a címképet). A kipufogó-vezértengelyt a hengerfejben egyenesfogazású fogaskerék-kapcsolattal a szívó vezértengely forgatja. A szívó vezértengely fogaskereke osztott, az egyik kerék feladata az, hogy a foghézagot mindenkor megszüntesse, ezzel a hajtás zaját csökkentse.

A mellékhajtások szíja tangenciális rugalmasságú Flexi-Belt, így külön feszítőre nincs szükség. A motor forgattyúházterében lévő kenőolaj-szivattyút a főtengelyről – szíjfeszítő nélkül, az olajtérben futó, karbantartásmentes – fogazott szíj hajtja. A Duo-Centric típusú olajszivattyúban nyomáshatároló szelepet is találunk. Ha az olajköri nyomás eléri határértékét, a szelep az olajat – a szivattyún belül – a nyomótérből a szívótérbe vezeti vissza (1. ábra).

1. ábra: a kenőolaj-szivattyú üresjárata, a szabályozódugattyú az olajat, ha a kenőanyag-csatornában az olajnyomás eléri a nyomáshatárértéket, a szívóoldalra visszaereszti

A motorfelfüggesztés „hidrotámasza” új konstrukció, melynek célja, hogy a motorlengések/rezgések minél jobban csillapítva jussanak csak át a karosszériára. A frekvencia és lengéskitérés függvényében csillapító egység motor-hűtőfolyadékkal töltött. Ha a rendszer sérül, a folyadék szivárog, a csillapítás kedvező tulajdonságai elvesznek. A vezetőlapát-állítású turbótöltőt a beszállító (KK3) Magyarországon gyártja. A motor kipufogógáz-visszavezetése és a tüzelőanyag-ellátó rendszer érdemel külön figyelmet.

Kipufogógáz-visszavezetés és hűtés

Az Euro 5 követelménye a nitrogén-oxidok csökkentésében a befecskendezés és a kipufogógáz-visszavezetés célszerű illesztésével még teljesíthető. A kipufogógáz-visszavezetésnél a hűtés és a pontos mennyiségadagolás kap hangsúlyt. Az AGR egység kipufogóoldalon kapott helyet (2. ábra).

2. ábra: az AGR-egység a motor kipufogóoldalára csavarrögzítéssel kerül fel – (1) – hűtőegység, (2) – hűtővízbelépés, (3) – hűtővízkilépés

Az AGR-egységet a 3. ábra mutatja. A visszavezetett kipufogógáz-mennyiséget egyrészről az AGR-egység részét képező elektromos AGR-szeleppel befolyásoljuk (4. ábra-1). A hűtés mértékét pedig az ugyancsak az AGR-egységben lévő, membráncellával, vonórúddal mozgatott terelőlappal állítjuk be (a 4. ábrán /2/ hővédő sapka takarja). A terelőlap részben vagy egészében betereli a kipufogógázt a vízhűtőbe.

3. ábra: az AGR-egység felépítése: 1 – elektromos AGR-szelep és mozgató mechanizmusa, 2 – AGR szelepmozgás, 3 – kipufogógáz-beáramlás, 4 – kipufogógáz-terelőlemez (nyitott állapot), 5 – hűtővíz-beáramlás, 6 – hűtővízcsatorna, 7 – kipufogógáz-terelőlemez (zárt állapot), 8 – AGR-szeleptányér, 9 – a terelőlemez-membráncella aktuátora, 10 – kipufogógáz-kiáramlás, 11 – hűtővíz-kiáramlás

A gázt a szívóoldalra a hengerfejen keresztül vezetik át (4. ábra – 3. és 5. ábra), ezzel is fokozva a gázhűtést.

4. ábra: az AGR-egység vezérlőoldala. 1 – AGR-szelep, gázterelő lap állító membráncella, 2 – kipufogógáz kilépő csővezeték

A mennyiségszabályozás másik eleme az elektromos állítású fojtószelep (6. ábra). E felett csatlakozik a műanyag szívócsőbe a hengerfejen átáramló, visszavezetett kipufogógáz. Mindkét elektromos állítóegység 5 csatlakozóponttal bír, ebből 2 az elektromos motoré, 3 a potenciométeres állítás-visszajelzésé (útadó). Az AGR-hűtő hűtővízellátása külön elektromos vízpumpakörben valósul meg.

5. ábra: AGR-csatorna a hengerfejben. 1 – kipufogógáz-csatorna, 2 – AGR-egység

6. ábra: fojtószelepegység (1) és kipufogógáz-torkolat (2)

Alapesetben az AGR-hűtő a hűtőkör hűtőtömb bemeneti oldaláról kap vizet, melyet áthaladva az AGR-hűtőn, külön elektromos szivattyú keringet. A vizet ez a szivattyú a vízpumpa bemeneti oldalára, a termosztátházba nyomja (7. ábra).

7. ábra: a motor hűtőköre

A motor bemelegedésének időszakában, amikor a termosztát zárt állapotban van, az előbbi hűtővízkör nem tud kialakulni, pedig szükség lenne az AGR-hűtésre. Ilyenkor az AGR hűtővízszivattyú a hűtőtömbön a normál áramlási iránnyal ellentétesen nyomja át a vizet, az természetesen lehűl, és ez kerül az AGR-hűtőbe (8. ábra).

8. ábra: az AGR motorfelmelegítésnél kialakuló önálló hűtőköre

Tehát ebben az üzemállapotban erőteljesebb visszavezetett kipufogógáz-hűtést érünk el. Ezáltal nagyobb mennyiségű kipufogógáz vezethető vissza a motorba, mely a hengertöltet hőmérséklet-csökkentése révén kisebb tömegű NOx-képződést eredményez. Az AGR-kör vízpumpája a motor üzeme alatt folyamatosan működik.

A CR-adagolórendszer

A gázolajat a tüzelőanyag-tartályból elektromos tápszivattyú nyomja fel a CR nagynyomású szivattyúhoz (9. ábra). A nagynyomású szivattyú egysége a vele tengelyhajtásban lévő mechanikus előszállító szivattyú (10. ábra).

Az előszállító szivattyú 5 bar állandó nyomást tart. Innen kerül a tüzelőanyag a nagynyomású, kéthengerű (boxer elrendezésű) dugattyús szivattyúhoz. Működését a VW rajza (11. ábra) – a rajzhibáktól eltekintve – jól magyarázza. A rendszer maximális nyomása 1600 bar. A CR nagynyomású szivattyú mindig csak annyi gázolajat kap (és növeli annak nyomását), amennyit belép a munkaterébe.

11. ábra: a nagynyomású szivattyú működési vázlata

A hozzáfolyás mennyiségét egy elektromos hozamszabályzó szelep (Ventil für Kraftstoffdosierung) szabja meg. Ez a rendszer a szivattyú energiafelvételét csökkenti és gyorsabbá teszi a szabályozás nyomásleépítési idejét (a 12. ábra a CR-szivattyút és csőcsatlakozásait mutatja, a hozamszabályzó szelepet nyíl jelöli). A SIMOS PCR2 irányítás mind a hozamszabályozó szeleppel, mind a rail nyomásszabályzójával együttesen szabályoz. A rail nyomásmérőjének hibájánál terheléscsökkentés mellett a max motorfordulat 3000 min-1. A rail nyomásszabályozó szelepe ismert megoldású, PWM-jellel működtetett. Hibája esetén a motor nem indítható.

12. ábra: a CR nagynyomású szivattyú hozamszabályzó szelepe (1) és elektromos csatlakozása, a tüzelőanyag-visszafolyás (2) és a tüzelőanyag-hozzávezetés (3)

Az injektor piezovezérlésű az ismert Siemens (Continental) konstrukció (13. ábra). Az injektorban a vezérlő gázolajkört kúpos ülékű szelepdugattyú zárja-nyitja.

A szelepdugattyú a piezooszlop (beavatkozó) hosszváltozása révén tud elmozdulni. Az injektorok gyárilag kódoltak. Az IIC-Code (Injector Individual Correction, Injektorindividueller Korrekturwert) 6 karakter, aláhúzott (esetünkben 86FCDE), más azonosító adattal együtt az injektorcsatlakozón található (15. ábra).

14. ábra: az injektor tüzelőanyag-csatlakozásai, piezoelemháza és elektromos csatlakozója. Két-két injektort egy lefogatóelem szorít az ülékre

Záróképünkön (16. ábra) a motor felülnézete látható. A középen végigfutó rail jobb oldali végén van a nyomásszabályzó szelep, a bal oldalon pedig a nyomásjeladó. Vázlatos motorbemutatásunkkal talán azt a célt elértük, hogy aki először találkozik ezzel a motorral, a szerkezeti egységek felismerésében, jellemzőinek ismeretében már nem lesz teljesen tájékozatlan.

15. ábra: injektorjelölések

16. ábra: a motor felülnézeti képe, melyen a tüzelőanyag-ellátó rendszer elemei jól felismerhetőek

Forrás:
SSP 442, AHM konzultáció a FISITA konferencia kiállításon, konzultáció a 2010. évi Széchenyi-futam AUDI információs standján,
http://community.dieselschrauber.de/
Fotók: NszI