Autotechnika szakfolyóirat
Autotechnika szakfolyóirat
2020. december | Olvasson bele!

Magnetorezisztív ABS-érzékelők mérése

Ez a szenzor kétvezetékes, unipoláris, azaz csak egyféle bekötés esetén működik helyesen, a tápfeszültség széles tartományban (0,5-16 V) változhat. Az ABS (vagy ESP) elektronikában van a terhelőellenállás, melyen - az átfolyó áramváltozás hatására - az elektronika által már jól feldolgozható négyszög feszültségjel jön létre. A szenzorban lévő kétértékű áramforrásnak köszönhetően a szenzor áramfelvétele körülbelül 7 és 14 mA között változik a póluskerék vagy a mágneses csapágy-tömítőgyűrű jeladó előtti helyzetétől, elfordulásától függően. A szenzor egyik vezetéke az ,,áramellátó” (+), a másik a ,,jelvezeték”. Az 1. elvi ábrán a szenzor bekötése látható, ahogy az a gépjárműben alkalmazásra kerül. Esetünkben a vizsgálatnál a szenzorra akkumulátor feszültséget kapcsoltunk, és a szenzorral sorba árammérőt kötöttünk.


1. ábra: a szenzor elvi bekötési rajza

A tápfeszültség helyes polaritása esetén a szenzor áramfelvétele 14 mA körülire áll be (2. ábra). Amikor a szenzor felé mágnessel, vagy mágnesezhető anyaggal közelítünk, a szenzor áramfelvétele a 7mA körüli értékre esik (3. ábra).


2. ábra: a szenzor nagy értékű áramfelvétele


3. ábra: a szenzor kis értékű áramfelvétele

hirdetés

Vigyázat! Fordított polaritású bekötés esetén, sorbakötött terhelőellenállás nélkül, a szenzor áramfelvétele közel 0,5 A értékű (4. ábra). Ezt a terhelést a szenzor csak rövid ideig viseli el! Fordított polaritású bekötésnél, sorbakötött 115 ohmos terhelőellenállás alkalmazásakor is az áramfelvétel 60 mA feletti, azaz jóval nagyobb, mint a jelszintű áramérték!


4. ábra: a szenzor áramfelvétele fordított polaritású bekötés esetén

Mindegyik szenzor műanyag tokozásában található egy állandó mágnes, ennek a mérete dönti el, hogy a szenzor vagy fogazott tárcsával kompatibilis, vagy kerékcsapágyba integrált mágneses tömítőgyűrűvel. Emiatt a szenzor működtetése a teszt alatt akár egy késpengével is megoldható. A fenti mozdulatsort periodikusan ismételve az 5. ábrán látható feszültségváltozást mérhetjük a terhelőellenálláson.


5. ábra: a terhelő ellenálláson kialakuló feszültségváltozás oszcillogramja

 


Kapcsolódó dokumentum:


42


Tetszett a cikk?

hirdetés

hirdetés