Hazai dízelmotor-tervezés és -gyártás – 1. rész

A II. világháború után, az első hároméves terv során (1945–1948) a MÁVAG és a Rába háború előtti típusaik gyártását folytatták tovább. A Nehézipari Központ (NIK) 1948 folyamán felmérte az ipari és közlekedési igényeket, melyek egy korszerű dízelmotor és teherautó gyártását jelezték. Licencvásárlással lehetett csak az igényeket gyorsan teljesíteni.

Az osztrák Steyr művekkel sikerült megkezdeni a licencátadási tárgyalásokat. Megkaptuk a katonai célból hasznosítható Steyr D-380 típusú tehergépkocsi, D-413 típusú 83 LE (dízel és benzin) motor, továbbá az 5,0 t hasznos teherbírású autóbuszok üzemeltetéséhez szükséges D-613 típusú 125 LE-s motor licencét és teljes gyártási dokumentációját.

A NIK szervezetén belül létrehozták a NIK-Steyr irodát, melynek fő feladata az egységes hazai gépjárműgyártás megszervezése és az ezzel kapcsolatos műszaki munkák ellátása volt. Már a licenctárgyalások alatt létrehozták a NIK Autótervező Irodát, amely az aktuális igényeknek megfelelő egyéb korszerű és különleges gépjárművek megtervezésével is foglalkozott. A Központi Autótervező Iroda koordinálta feladatok megoldásában a győri Magyar Vagon- és Gépgyár Autógyára, valamint az Ikarus-gyár is közreműködik. Az eladó közreműködésével a Csepel Autógyár beruházásai elkezdődtek ➊. A Csepel Autógyár története alaposan feldolgozott és a gyári múzeum nagyszerű áttekintést ad történetükről, gyártmányaikról.