Célkeresztben a V-motor

A versenysport világában, visszanézve a múltba, hihetetlen erejű motorokat alkottak hagyományos, kereskedelmi forgalomban kapható karburátorokkal, tömegcsökkentéssel, amelyet különleges anyagok használatával értek el a tervezők (ez lehetővé tette, hogy alapjaiban alakítsák át a motorok felépítését), bölcs tervezéssel, amelynek köszönhetően racionálisabban használták fel az alapanyagokat és hatékonyabbá tették a működést – csupa emlékezetes vívmány a múltból. Enzo Ferrari emlékirataiban olvasható, hogy „amikor egy konstruktőr egy nagydíj után szétszereli az eredményesen szereplő autóját, s megállapítja, hogy az alkotóelemek a végsőkig bírták az igénybevételt, nyugodtan érezheti úgy, hogy valóban megtalálta az új formulát, amely minden várakozást és lehetőséget felülmúlt”. Ma is ez a helyzet. Az AMG motortábláján a vezetőszerelő aláírása igazolja a kizárólagos motorgyártási módot, a technológia átvételét a versenysorozatokból, a Formula–1-től és a DTM-től, a vásárlói amatőr sporttevékenységhez vagy a mindennapi közúti közlekedéshez.

Az első V8-as motort 1902-ben egy francia mérnök és feltaláló, Léon Levavasseur készítette és szabadalmaztatta. A motorok az azt készítő Antoinette vállalkozásról kapták nevüket, sorozatgyártásuk 1906-ban kezdődött. (https:// oldmachinepress.com/2016/05/28/antoinette-levavasseur-aircraft-engines/) Ezt a motort akkoriban repülőgépekben és motorcsónakokban használták. Folytatta a munkát és fejlesztéseket hajtott végre a motor modelljén – olvasható a carpart.com.au weblapon. 1904-re a Renault és más autógyártók bemutatták a V8-as motort használó versenyautókat. A következő években más autók és repülőgépmotor-gyártók építették és használták a V8-as motort járműveik meghajtására.