Autotechnika szakfolyóirat
Autotechnika szakfolyóirat
2019. augusztus | Olvasson bele!

Többkörös vízművek – I. rész



A motorhűtést (van úgy, hogy fűtést) a szerkezetek védelme, a motor tüzelőanyag-fogyasztása, szennyezőanyag-kibocsátása és az utastérfűtés szempontjai szerint alakítják ki. Mivel ezek között eltérők lehetnek az igények, ma már joggal beszélünk komplex termomenedzsmentről. A dolgok közepébe vágva: igen bonyolult lett a hűtővízhálózat, már komplett „vízmű”, mely körönként részben szeparált, külön szivattyúi vannak, de azért át is járható. Nem egyszerű, az igazság az, hogy „macerás” a körönként az átmosás célú átöblítés, a feltöltés és a légtelenítés.

A motorok fejlődése a hűtőkörökön is lemérhető. Az ➊ kép egy Horch-motort mutat 1911-ből. Már van vízpumpája és hűtőventilátora, a „nagy” teljesítmény miatt már nem volt elegendő a termoszifonos vízkeringetés. A gépkocsi hűtő-fűtő hidraulikus rendszere több szerkezeti egységre terjed ki, ellátja a belső égésű motor, a villanymotor, a váltó, az akkumulátorcsomag és az utastér termikus felügyeletét. A motorhűtés is többkörös, a hűtendő elemeket 3 vagy 4 hűtőkörbe foglalják. A belső égésű motor termomenedzsment-rendszer elemei (nem teljes a felsorolás!): motorblokk, hengerfej (akár kétkörös is lehet), motorolaj, töltőlevegő (közbenső hűtő vagy intercooler), ezekből is lehet több), van kipufogógáz-hőcserélő, turbótöltő (középrész, de lehet a turbinaház és/vagy a kompresszor csigaház), EGR-szelep és EGR gázhűtő, fojtószelep egység, az emissziótechnikai rendszerben pl. AdBlue injektor és AdBlue csővezetékfűtés motor hűtővízzel.



A teljes cikk az előfizetőinknek érhető el.
Ha Ön már rendelkezik előfizetéssel a megtekintéshez kérjük, jelentkezzen be.
Szeretne előfizetni? Itt megteheti.
hirdetés

hirdetés