Autotechnika szakfolyóirat
Autotechnika szakfolyóirat
2019. október | Olvasson bele!

Atomanti

Egy amerikai magáncég, a Connecticut állambeli Laser Power Systems (LPS) Ltd. vezetője azt állítja, hogy két éven belül elkészülnek a tórium segítségével előállított elektromos árammal hajtott jármű prototípusával.

A tórium viszonylag ritka nehézfém, de azért akad belőle jócskán szerte a Földön. Annyi mindenképpen, hogy a világ összes olyan járművét, amely fosszilis tüzelőanyaggal működik, átállítsák az enyhén radioaktív tóriumreaktoros elektromos üzemre.

Elvben működik

Hogyan is lehetséges mindez? Nos, az elmélet egyszerűnek tűnik: egy parányi, külső forrás által felmelegített tórium molekuláris szinten olyan óriási belső súrlódási hőt termel, amelyből lézer keletkezik és az azzal „becélzott” közönséges víz gőzzé válva egy miniturbinához kapcsolt generátorral elektromos áramot termel. Csupán 30 másodperces előmelegítés szükséges ahhoz, hogy egy járművet hajtó villanymotor folyamatos áramutánpótlást kaphasson. Charles Stevens, az LPS Ltd. vezetője és egyben az ötlet gazdája úgy véli, hogy személygépkocsira vetítve 8 gramm tórium legalább egymillió mérföld megtételéhez elegendő. Stevens szerint az autó már réges-régen darabjaira hullik, mire kifogy belőle az üzemanyag.

Ahhoz azonban, hogy egy működőképes, kompakt méretű tóriumreaktorral ellátott elektromos gépkocsi prototípusával előálljon a cég, 40 szakember odaadó munkája és két év szükséges. „Már csak az a kérdés, hogy hogyan lehet olyan kisméretű reaktort megalkotni, amely valóban befér egy átlagos személygépkocsiba – tette fel egy alkalommal a költői kérdést Stevens. Ő talán már tudja a választ, a külvilág számára azonban egyelőre csak csepegteti az információkat. A szabadalmi oltalmak sokaságával védett kutatással összefüggésben jelenleg annyi konkrétum tudható, hogy egy óránként 250 kW teljesítményt leadó tóriumreaktor mindösszesen 227 kilogrammot nyom.

hirdetés

Újraélesztés

A tórium nukleáris erőművekben történő alkalmazásának ötlete nem újkeletű. Indiában már az 1950-es években – az USA-ban jelenleg is folynak kísérletek tóriummal – felmerült, hogy az atomerőművekben alkalmazott 216 és 233 izotópokat urán helyett tóriumból állítsák elő. A kontinensnyi félszigetországban található a föld legnagyobb tóriumkészlete, és már akkor közismert tény volt, hogy az urán radioaktív sugárzása rendkívül ártalmas az élővilágra. A tórium ebből a szempontból ugyanakkor könnyedén kordában tartható: mintegy 7 cm vastag rozsdamentes fémházba csomagolva teljesen veszélytelen, és a manapság egyre nagyobb gondot jelentő atomhulladék sem keletkezik utána.

Tekintélyes független szakemberek – többek között Jim Hedrick, az USA Földtani Intézetének rangidős tanácsadója, valamint Canon Bryan, a kanadai Thorium One elnöke – is méltatják Stevens eddig elért eredményeit, és semmilyen ellenérvet nem tudnak felhozni, miért ne lehetne tóriumreaktort építeni sorozatgyártású elektromos üzemű személygépkocsikba.

Kontrák és rekontrák

Ezzel szemben a „hagyományos”, uránalapú nukleáris energiaszektor felől több ellenvélemény is megfogalmazódott a projekttel kapcsolatban. Reza Hasemi-Nehzad, a Sydney Egyetem Nukleáris Tanszékének igazgatója két fő veszélyt lát a tóriumos reaktor köznapi használatát illetően. Az ausztrál tudós szerint az urán már bizonyított hajókon és tengeralattjárókon, amelyek elég nagyok ahhoz, hogy elhelyezhessék bennük a reaktort, míg egy személygépkocsiban – legyen akár tórium az energia forrása – mindez kivitelezhetetlen. Ráadásul a tórium mellékterméke többek között az a 233 izotóp, amely rossz szándékú emberek kezében tömegpusztító fegyverek előállítását tenné lehetővé. Stevens hite azonban a biztonságosságot illetően is megingathatatlan. „Az uránnal ellentétben a tórium e tekintetben sem jelent veszélyt, hiszen nem képes önfenntartó nukleáris reakcióra.”

És a végén engedtessék meg, hogy a szerkesztő-fordító is megjegyzést fűzzön a tartalomhoz. Pontosabban kérdéseket tegyen fel, amelyekre idővel talán válaszok is érkeznek majd. Vajon miért nem tömegközlekedési, esetleg árufuvarozási közlekedési eszközt fejleszt a LPS Ltd? Nem lenne talán akkora hírértéke egy tóriumreaktoros kamionnak, vonatnak, városi busznak? Ráadásul az üzemeltetésük során szerzett tapasztalatokból biztosan sikerülne a méretezési problémákra is megoldást találni.


Kapcsolódó dokumentum:


30-31


Tetszett a cikk?

hirdetés

hirdetés