A kettős tömegű Valeo lendkerekek előnyei

1

A kettős tömegű lendkerekek (KTL) fejlesztése nagyjából harminc éve kezdődött, mikor a járműipari szakemberek felismerték, hogy a lendkerék szerepet vállalhat a torziós rezgések csillapításában. Az új technikai megoldás különösen nagy jelentőségre tett szert az elmúlt évtizedekben, megjelentek ugyanis a modern dízelmotorok és a megszokottnál kisebb összlöket-térfogatú, két-három hengeres erőforrások, melyeket a downsizing-, azaz méretcsökkentési trend hívott életre. E hajtóművek közös jellemzője a megnövekedett forgatónyomaték, a járásegyenlőtlenség és ezzel velejáróan a nagyobb mértékű főtengelylengés-kitérés, ezért elengedhetetlen volt a hatékonyabb erőátviteli egységek és lengéscsillapítók kidolgozása.

A legfőbb járműipari beszállítók között számon tartott Valeo élen jár a hajtásláncok fejlesztésében, ezt bizonyítja, hogy kettős tömegű lendkerekek széles választékát kínálja. Legújabb fejlesztésük csak a napokban mutatkozott be, de máris óriási érdeklődés övezi, tudniillik, a hagyományos, félkörívben meghajtott tekercsrugók helyett a – „pengékre” épülő – Valeo Blade-technológia jutott szerephez.

A klasszikus kettős tömegű lendkerekek alapját két egymástól független részegység adja. Ez a konstrukció elválasztja a motorra és a váltóra ható tehetetlenségi nyomatékot, ezáltal – főként az alapjárat alatti fordulatszám-tartományban – számottevően csökkenti a hajtáslánc rezgéseit. A rendszer további előnye a merev lendkerékkel felszerelt hajtásláncokkal szemben, hogy a vibrációk alapjárati fordulat felett szinte teljesen megszűnnek, azaz még magasabb szintű menetkomfort érhető el.

A klasszikus KTL-eknél az elsődleges lendkerék közvetlenül a főtengelyhez kapcsolódik, a tekercsrugók pedig speciális zsírban végzik a munkát. A másodlagos lendkereket a hagyományos, kis tehetetlenségi nyomatékú kuplungfedélhez rögzítik, ezzel is javítva a váltások könnyű érzetét. A félkörívben hajlított tekercsrugók legfőbb előnye, hogy nagy szögtartományban képesek csillapítani, így a torziós rezgések túlnyomó többsége kiszűrhető.

Nagy fordulatszámnál a centrifugális erő a rugóvezetőknek tolja a rugókat, ami súrlódással, egyszersmind a csillapítás hatékonyságának csökkenésével jár. A problémát kiküszöbölendő, a hagyományos kettős tömegű lendkerekeknél további – belső – tekercsrugókat alkalmaznak ➊, melyek ellenállóbbá teszik a KTL-t a centrifugális erőből fakadó terheléssel szemben és fokozzák a lengéscsillapítást.

Extrém nagy terhelésnek kitett hajtásláncoknál (például hátsókerék-hajtású modelleknél) különösen fontos, hogy a váltó bemeneti tengelyére a lehető legkevésbé jussanak át a rezgések, ezért a Valeo 2013-ban bemutatta a hosszú rugóúttal felvértezett Long Travel Damper (LTD) csillapítórendszert. A Valeo Blade névre keresztelt kettős tömegű lendkerék fejlesztésekor éppúgy a legkifinomultabb járáskultúrájú, ám de kimagasló nyomatékú motorok (pl. Mercedes BlueTec) igényeit vették figyelembe a francia iparóriás szakemberei, mint anno az LTD tervezése során.

Első ránézésre vajmi kevés a különbség a két szerkezet között, a csillapítószerkezetet és a belső kialakítást szemlélve, azonban jövőbe mutató megoldások teljes sora fedezhető fel. Kenőzsír használatára például egyáltalán nincs szükség, hiszen a pengék nem rugóvezetőknek feszülnek neki, hanem a szabad mozgást, illetve kifinomult működést biztosító görgőknek.

Legyen szó OE vagy utángyártott alkatrészekről, a Valeo által fejlesztett kettős tömegű lendkerekek messzemenőkig kiszolgálják az ügyfelek igényeit. Alkalmazásukkal egyenletesen, rezgések nélkül vihető át a motorerő a váltóra és még szofisztikáltabbá tehető a modern hajtásláncok működése.