Szabad nyomatékok kiegyenlítésére - Egy különleges motorszerkezet

A hagyományos belső égésű motorok szerkezetében szinte minden elrendezésben létrejönnek a forgattyús szerkezet alternáló és forgó tömegerőiből szabad nyomatékok, melyeket kiegyenlítő tengelyekkel lehet megszüntetni vagy a hatásukat tompítani.

➊

Erre a problémára ad korántsem szokásos választ Dan Gurney motorszerkezete ➊ ➋, mely két, egymással szemben forgó forgattyús tengelyt alkalmaz.

➋

A motorkerékpárokba tervezett motor kihajtása is fogaskerékrendszerrel történik egy váltóművön keresztül. A konstrukció hátránya a bonyolult gyártás, a hangos járás a fogaskerekek miatt és a nagy belső súrlódások miatti túlmelegedésre való hajlam. Teljesítménye az előzetes szimulációs eredmények alapján ígéretes, az 1800 cm3 lökettérfogatú motor majd’ 300 LE-re és 173 Nm-re képes.

A motor egyelőre csak terv szinten van, a gyártás nem kezdődött el.

Bővebben: http://www.momentcancelling.com/

DAN GURNEY, A VERSENYZŐ, A VEZETŐ ÉS A FELTALÁLÓ

➌

Daniel Sexton Gurney ➌ 1931. április 13-án látta meg a napvilágot, a 20. század egyik legnagyobb autóversenyzői ikonja, akinek karrierje 1958-ban kezdődött. Nemcsak versenyzett, hanem folyamatosan fejlesztett is versenyautóján, később pedig saját csapata is lett. Rengeteg találmány fűződik a nevéhez, igazi előrelátó konstruktőr, aki sosem volt rest teljesen újragondolni a szerkezeteket, és nulláról újra felépíteni őket.
A New York állambeli Port Jeffersonban született, majd középiskolás korában Kaliforniába költözött. 1958-ban a Sports Cars sorozatban is nyert, majd 1962-ben a Formula 1-ben (az első és egyetlen Porsche-győzelem), 1963-ban a NASCAR-ban és 1967-ben az Indy Car sorozatban is felállhatott a dobogó legfelső fokára. Erre rajta kívül csak 2 versenyző volt képes: Mario Andretti és Juan Pablo Montoya. Amikor 1967-ben A. J. Foyt-tal megnyerték a 24 órás Le Mans-i versenyt, Dan Gurney pezsgőspricceléssel ünnepelt, majd ez az ünneplési mód elterjedt az autóversenyzésben. 

➍

Nemcsak az ünneplési szokását másolták a többiek, hanem műszaki újításai is beváltak az autósportban. A hátsó szárnyak végére szerelt terelőlapokat Gurney-lapoknak is szokás nevezni ➍, hiszen ő alkalmazta először. A leszorító erőt nagymértékben növeli, miközben a légellenállást nem befolyásolja jelentős mértékben. A biztonság területén is tudott újítani, hiszen 1968-ban, a német nagydíjon elsőként használt olyan bukósisakot, amely a teljes arcot védi.