A közúti közlekedés biztonságosabbá tétele

Az útvonalak megbízhatatlansága, az időjárási viszonyok kiszámíthatatlansága, a hibás szállítóeszközök alkalmazása és a képzetlen, a veszélyes feladat ellátására alkalmatlan vezetők foglalkoztatása – csak kapásból néhány a veszélyforrások közül, amelyek az emberi mobilitás fenntartásában ránk leselkednek. Ismerkedjünk meg néhánnyal közelebbről is!

Útjaink állapota: A teljes magyar országos közúthálózat hossza 32 658,3 kilométer hosszú volt a 2024. december 31-i adatok szerint, melyből 99,13 százalék kiépített út (32 374,9 km). A kiépített úthálózat hossza 57,3 kilométerrel nőtt 2023 óta, 2015 óta pedig 726,2 kilométerrel bővült. A Magyar Közút kezelésében lévő aszfaltcsíkokon a legkevesebb gondot a keréknyomvályú-mélység okozza: az utak 87,7 százaléka jó állapotban van ebből a szempontból (ami egy kicsivel jobb eredmény, mint a 2023-as).

Teherbíró-képessége viszont már csak az utak 56,2 százalékának jó, negyedének pedig egyenesen rossz a teherbírása. Egyenetlenség szempontjából az utak 41,6 százaléka mondható jónak. A burkolatállapot alapján csak 27,2 százalék nevezhető jónak; 44 százalék értékelése: rossz.

A rossz minőségű utakon a járművek gumiabroncsainak, a felfüggesztés elemeinek, lengéscsillapítóinak, futóműveinek terhelése 30-40 %-kal nagyobb, mint a közlekedésre alkalmas utakon. Az alsó részek (alváz, fenéklemez satöbbi) rozsdásodása és meghibásodása valószínűsíthetően 25-30 %-kal nő. A soroltak természetesen növelik a járművek üzemi költségét, a kényszerűen csökkentett sebesség miatt pedig a fogyasztás is nő. Az állapotromlás nagymértékben csökkenti a közlekedés biztonságát, mert a gépkocsivezetők legalább 50%-a nem észleli, hogy gépkocsiját meg kell javíttatni. Sajnos nem lehet felmérni, hogy a hazánkban közlekedő közel négy és félmillió jármű hány százaléka alkalmatlan közlekedésre. Az idei tél néhány fagyosabb napja ismét megmutatta, hogy milyen állapotban vannak útjaink. A választási kampányra elköltött tízmilliárdokból útjaink nagy részét meg lehetett volna javítani!

Persze, föllelhető a célra más forrás is, de különösen szembeötlő volt a százméterenként ismétlődő óriásplakátok és a félméterenként ismétlődő kátyúk kontrasztja. A járművekről: A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb kimutatása szerint az elmúlt év végén nem egészen 4,375 millió személygépkocsi volt forgalomban Magyarországon, míg egy évvel korábban 4,263 millió.

Érdekességképp 2018-ban még csak 3,642 millió. Sokkal fontosabb viszont az autók átlagéletkora, ami tovább romlott az elmúlt évben: 2025 decemberének végére 16,5 évre emelkedett. Mindez annak a következménye, hogy hazánk a nyugatról behozott, és megfizethető áron értékesített öreg, sok kilométert futott, gyakran hibás, többnyire javítandó járművek lerakatává vált. A honosított gépkocsik természetesen hazai rendszámot és új forgalmi engedélyt kapnak és ettől kezdve a Magyarországon érvényes rendeletek szerint vesznek részt a forgalomban. A vizsgáztatás olykor megkérdőjelezhető eredményessége, az értékesítők manipulációi külön fejezetet érdemelnének, az ezekkel kapcsolatos peres eljárások rávilágítanak a helyzet súlyosságára.

A járművek vizsgáztatása nem teljesítményfüggő, hanem jobb híján időhöz kötött, holott a jármű elhasználódására a lefutott kilométer a leginkább jellemző, nem az életkora. Eljött az idő, hogy a járművek vizsgarendjét is felülvizsgáljuk. Olyan rendszert kell alkalmazni, melynek segítségével a vezető jelzést kap a fékek állapotáról, a guminyomásról, az egyéb hibákról, a használhatóság időtartamáról, a használat esetleges letiltásáról, a tiltás lehetséges feloldásáról. Természetesen olyan elektronikát kell alkalmazni, amely tárolja az adatokat, illetéktelenek számára nem hozzáférhető, egyáltalán nem manipulálható, viszont az adatok hatósági eszközzel bármikor leolvashatók, és a rendszer működőképtelensége esetén a jármű maga is üzemképtelen.

A mai járművek már rendelkeznek olyan vezetést segítő, támogató rendszerekkel, amelyek alkalmazásával, megfelelő logikai sorrendbe állításával megépíthető egy olyan navigátor-fekete doboz, mint amilyen az új uniós autókban a kötelezően előírt adatrögzítő eszköz. A balesetek okainak feltárására szolgál, rögzítve a becsapódás előtti és utáni adatokat (sebesség, fék, kormányszög), de nem tárol személyes információkat vagy hangot. A most javasolt rendszer lehet átfedésben a fekete dobozzal, hordozhat hasonló vagy azonos adattartalmat, ám ésszerű követelmény vele szemben, hogy minden járműbe beépíthető kell legyen, tegyük hozzá, kortól függetlenül. Egy ilyen adat- és hibafeltáró elektronika a járművek vizsgarendjében is döntő változást hozna. A módszerrel gyakorlatilag minden meghibásodás rögzítésre kerül. A jármű alsó és egyéb felületeinek rozsdásodása bármelyik szerviz alkalmával ellenőrizhető, és a javítási számlával utólag igazolható. A jelenleg alkalmazott vizsgarend tehát megfelelő elektronikával kiváltható!

A vezetőkről: a közlekedés legbizonytalanabb, legsérülékenyebb eleme az ember. A balesetek több mint 90 %-a vezetői hiba következménye. A közúti balesetek oka nem elsősorban a képzés elégtelensége vagy hiánya, hanem viselkedés-modell. A gépkocsivezetők egy része nem tartja be a KRESZ szabályokat, szélsőségesen súlyos esetben vezetésre alkalmatlan állapotban ül a volán mögé, veszélyeztetve közlekedő társai biztonságát, életét. A beépítendő elektronikának az is feladata lenne, hogy minden induláskor szűrje ki a szélsőségeket. Ha bármelyik rögzített adat eltér a normál értéktől, tiltsa le a gépkocsi üzembehelyezését 3-6-12 órára, ahogy ez egyes járműtípusoknál már ismert.

Végül a közlekedésről: természetesen mindannyian tudnánk demagóg hasonlatokat sorolni, hogy mi mindenre költünk, mik azok a pénznyelők, amelynek fontosságát, szükségességét az ember hajlamos megkérdőjelezni, de a közlekedési szakember szemüvegén át nézve úgy tűnik, hogy az évente több száz ember életét kioltó közlekedés megreformálására, figyelem felhívásra, a teljes úthálózat hibamentesítésére, a vizsgarendszer megújítására nincs pénze az országnak!

2026 májusában hazánk lesz az Európai Unió közlekedéssel kapcsolatos megbeszélésének helyszíne. Javaslatok kidolgozásával, a hibafeltárásra alkalmas eszközök beépítésének fölvetésével, alkalmazásuk kiszélesítésére tett javaslatokkal stb. emlékezetessé lehetne tenni a találkozót!