Javul, de nem elég gyorsan – Európa közúti biztonsági helyzete

Közel húszezer ember halt meg az EU közútjain 2024-ben, ami mindössze 2%-os csökkenést jelent 2023-hoz képest. Tekintettel a megtett kilométerek számának növekedésére, ez valamelyes javulást mutat. (Végleges statisztikák 2024. évre vannak, 2025-re még csak előzetes értékek ismertek.).

Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács 2025-ös PIN (Personal Identification Number) jelentése szerint is egyes országokban a helyzet folyamatosan javul. Más országokban stagnálnak az eredmények. És a súlyos sérülések száma továbbra is tartósan magas. (Lásd a diagramot!) A fejlődés mostani üteme nem elegendő ahhoz, hogy elérjük az EU célkitűzését: 2030-ra felére kell csökkentsük a közúti halálesetek számát! A célévig az infrastrukturális beruházások fogják meghatározni, hogy Európa visszanyeri-e lendületet, vagy nem éri el a kitűzött célt.

A másodrendű utak jelentik a kihívást

Az EU-ban a halálos közúti balesetek több mint fele vidéki utakon történik. A halálos balesetek számát tekintve az egysávos utak dominálnak. A városi területeken kívüli balesetek közül továbbra is a ráfutásos és frontális ütközések a vezetők. Ezek azok a balesettípusok, amelyeket a leginkább befolyásol az útszéli kialakítás és a meglévő járművisszatartó rendszer (magyarul a padkák, szalagkorlátok etcetera). A megfelelően kiképzett padkák, sávelválasztók és szabályos korlátok jelentősen csökkenthetik a halálos kimenetelű balesetek számát. Sok európai útvédelmi rendszer nem felel meg a legújabb előírásoknak. A mellékutakon komolyabb beruházásokra lesz szükség.

Amikor a környezet elavul

Az európai útszéli rendszerek jelentős része több mint 50-60 éves. Sokkal korábbi szabványok szerintiek vagy a rendezett hálózati kockázatértékelés előtt telepítettek. Ezzel egyidejűleg fokozódik az EN 1317 szabvány teljesítménykövetelményeinek és a strukturált ellenőrzési rendszerek érvényesítése. Az eszközgazdálkodással szembeni elvárások emelkednek. A dokumentáció és a nyomon-követhetőség általános feltétellé válik.

Az említett EN1317 szabvány különböző részekre oszlik, amelyek mindegyike más-más szemponttal vagy más-más terméktípussal foglalkozik:

• EN 1317 1. rész: Terminológia és a vizsgálati módszerek általános ismérvei
• EN 1317 2. rész: Biztonsági korlátok és járműkorlátok teljesítményosztályai, ütésvizsgálati elfogadási ismérvei és vizsgálati módszerei
• EN 1317 3. rész: Teljesítményosztályok, ütésteszt-elfogadási feltételek és vizsgálati módszerek ütközéscsillapítókhoz
• ENV 1317 4. rész: Biztonsági korlátok végpontjainak és átmeneti pontjainak teljesítményosztályai, ütésvizsgálati elfogadási feltételei és vizsgálati módszerei
• EN 1317 5. rész: Járműbiztonsági rendszerek termékkövetelményei és megfelelőségértékelése
• TR 1317 6. rész: Gyalogoskorlátok
• TS 1317 8. rész: Motorkerékpár-útvédő rendszerek, amelyek csökkentik a motorosok és a biztonsági korlátok ütközésének súlyosságát

A hagyományos utasbiztonsági rendszerek korszerűsítése tehát szabályozási összehangolás és felelős kockázatkezelés.

A hálózat szintű biztonság már nem opcionális

A felülvizsgált közúti infrastruktúra biztonságkezelési irányelve mostantól hatályos a tagállamokban. 2024 és 2025 óta a közúti hatóságoknak hálózatszintű biztonsági értékeléseket kell végezniük, kockázatalapú rangsorolást kell alkalmazniuk, és az alacsonyabb rendű utakat is rendszeresen ellenőrizniük kell.

Ez szemléletbeli és szerkezeti változást jelent. A biztonságirányítás már nem korlátozódhat a főbb autópályákra. Kiterjed a másodrangú és regionális hálózatokra is, ahol a kockázati szintek magasabbak, a védelmi szabványok pedig változatosabbak. A hatóságoknak proaktívan kell azonosítaniuk a magas kockázatú útszakaszokat, és a súlyos balesetek bekövetkezte előtt prioritásként kell kezelniük a károk enyhítését. A szabályozási változásnak közvetlen következményei vannak. Az elöregedő korlátok, a nem megfelelő közúti védelem és az inkonzisztens ellenőrzési rendszerek már nem csak mérnöki aggályok, hanem megfelelési gondok is.

Az infrastruktúra védi a teljes flottát

A fejlett vezetéstámogató rendszerek jelenléte egyre nagyobb a piacon. A nemzeti gépjárműflották megújítása azonban időt vesz igénybe. Az EU-ban az átlagos személygépkocsi továbbra is több mint 12 éves. A következő évtizedben Európa vegyes flottát fog üzemeltetni. A magas szinten automatizált járművek megosztják majd az utakat a régebbi, fejlett biztonsági technológiákkal nem rendelkező modellekkel. Az infrastruktúra az egyetlen biztonsági elem, amely minden közlekedőt véd. Védi a hivatásos sofőröket, a turistákat, a veszélyeztetett úthasználókat és a kereskedelmi flottákat egyaránt.

A Biztonságos Rendszer alapelvei elismerik, hogy emberi hibák továbbra is előfordulnak. Ugyanakkor az infrastruktúrának mérsékelnie kell a hibák következményeit.

A biztonság és a fenntarthatóság mostantól együtt járnak, összehangolásuk nem átmeneti. Tükrözi az EU tágabb mobilitási és éghajlati stratégiáit.

Még négy év 2030-ig

Ha Európa 2030-ra a felére akarja csökkenteni a közúti halálesetek számát, sürgősen korszerűsíteni kell a vidéki utakat a szabályoknak megfelelő, fenntartható útszéli védelemmel.

Ha a csökkentések továbbra is évi 2%-kal folytatódnak, a 2030-as célkitűzés nem fog megvalósulni, ám ha a tagállamok szisztematikusan korszerűsítik a magas kockázatú utakat, betartatják a szabályoknak megfelelő visszatartó rendszereket és integrálják a digitális eszközkezelést, akkor az érdemi javulás elérhető. Az elkövetkező évek döntik majd el, hogy Európa képes-e a szabályozási ambíciókat mérhető, hálózatszintű hatásokká alakítani. Koncz István

Az EU Mobilitási és Közlekedési Főigazgatósága (DG MOVE Mobility and Transport) infografikákat, közlekedési baleseti statisztikákat tett közzé. Ezeket csatoljuk a cikkhez.

transport.ec.europa.eu/background/road-safety-statistics-2025_en