Közúti gépjárműsebesség-mérés

A koronavírus-járvány csúcsán (2020-ban és 2021-ben) látványosan visszaestek hazánkban a gyorshajtásos bírságok. Míg 2019-ben 687 501 volt a bírságszám, 2020-ban 618 ezer, 2021-ben pedig „csupán” 515 ezer. 2022-ben viszont már fordult a kocka, csúcsra értünk, 687 805 esetet regisztrált a rendőrség. Hogyan lehetne lefaragni ezekből az adatokból? Ezúttal erre keressük a választ.

A halálos közúti közlekedési balesetek 60-70%-át azok a járművek okozzák, amelyek vezetői a szabályokban előírt sebességhatárokat túllépik, azaz nem tartják be a KRESZ ide vonatkozó előírásait. Az etikátlan közlekedés kialakulásának elkerülése érdekében tett minden olyan kísérlet, amely a jármű vezetőjének megértésére, segítésére irányult, eddig nemigen vezetett eredményre. Félreértés ne essék, ez a súlyos megállapítás a járművezetők 20-30%-ára vonatkozik, de rettegésben tartanak minden közlekedőt. A sebességmérő elektronikák pontszerű bevezetése kényszerpálya. Kiépítésük költséges, hatásfokuk csekély, ugyanis helyi, rövid ideig tartó sebességcsökkenést eredményeznek. Arendőrség által gépkocsikba szerelt mérőrendszerek hatékonyak, de az ellenőrök személyes jelenléte alapfeltétel. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az autópályákon az első számú baleseti ok egyértelműen a sebességtúllépés (a halálos balesetek 60%-ának hátterében a gyorshajtás áll), melyet másodikként a figyelmetlenség, harmadikként pedig (és ez igazán érdekes adat) az elalvás követ