Hogyan védi a sisak a fejet?

Mindannyian tudjuk, hogy sisakot kell viselnünk (felvennünk), de hányan tudjuk igazán, hogyan és miért működnek a sisakok? Ebben a cikkben részletesen megvitatjuk ezt a kérdést; a cikk megírása során nemcsak a témában elérhető tudásanyagot vettük sorra, hanem az Országos Mentőszolgálat szíves szakmai együttműködését is kikértük. Cikkünk nem titkolt célja – aminek jó esélye is van –, hogy elolvasását követően az érintettek garantáltan fölvegyék a bukósisakot.

A sisakok mechanikai értelemben energiaelvezetést végeznek, távoli autós szakmai hasonlattal élve az önhordó karosszériához hasonlóan olyan konstrukciós megoldásokkal és anyagokból készülnek, amelyek eltérítik és elvezetik, illetve lehetőség szerint a maradandó agykárosodás mértékén belülire tompítják az ütközésből vagy más erősebb becsapódásból származó energiákat.

MIÉRT VISELÜNK SISAKOT? A KOPONYA ÉS SÉRÜLÉSEI

Az emberi agy nagyon finom szerkezetű, sérülékeny szerv, mely az evolúció során erős és kifinomult védelmet kapott. Kívülről a koponya borítja, melynek térbeli alakja leginkább egy gömbhöz hasonlítható, ami a lehető legszilárdabb, extrém mechanikai erőbehatást, nyomást elnyelni képes alakzat. A koponyacsontok két erős kéreggel, közötte rugalmas szivacsos állománnyal rendelkeznek, melyek többrétegű szerkezetük révén önmagukban is védelmet nyújtanak, ráadásul ez a védelem kiegészül egy csont alatti, az agyhártya lemezei között található folyadékréteggel is, mely ugyancsak tompítani, elnyelni képes az erőbehatásokat. Sokszor azonban még ez is kevés, hogy megvédje az agyat a súlyos károsodástól, és szükség van további védelemre, melyet csak egy külső réteg, a sisak tud biztosítani.