Négyévnyi törésteszt eredménye a Rimactól
Négy év, több ezer digitális szimuláció és kilenc komplett jármű megsemmisítése után végre befejeződött a Rimac Nevera globális homologizációjának intenzív törésteszt-programja. A Rimac Nevera prototípusait 45 különálló fizikai ütközési tesztnek és még sok más statikus passzív biztonsági tesztnek vetették alá.
A Rimac Automobili által házon belül tervezett és épített Nevera mindössze 150 darabra korlátozódik. A 120 kWh-s, 6960 cellás, 1914 LE-t és 2360 Nm nyomatékot produkáló akkumulátorának köszönhetően a Nevera 258 mph (412 km/h) végsebességet ér el, 1,85 másodperces 0-62 mph (100 km/h) sebességet és 0- 100 mérföld/óra (161 km/h) 4,3 másodperc. Független szakértők a világ leggyorsabban gyorsuló szériaautójának minősítették.
Az utolsó próba, amelyre január végén került sor, egy 32 km/órás sebességgel végrehajtott, lámpaoszlopos oldalütközést szimuláló, igényes oldalrúd teszt volt. Mivel nagyon vékony az autó karosszériája és alváza az oszlop és az utasok között, nagyon kevés energiát nyel el az oszlop, ez az egyik legnehezebb teszt, aminek egy autó ki lehet téve. A Nevera szerkezete olyan hatékonynak bizonyult az ütközési energia elosztásában, hogy az ütközési oldalon lévő ajtót a teszt után is ki lehetett nyitni(!). Ez a teszt volt az utolsó és egyben a vízválasztó is az amerikai piac kapcsán, míg az európai homologizációs tesztek 2021-ben fejeződtek be.
A Neverát a Rimac saját csapata fejlesztette, kezdetben High-Performance Cluster számítógépeket használva, amelyek képesek szinte tökéletes részletességgel digitálisan szimulálni a törésteszt hatásait a Nevera minden egyes alkatrészére vonatkozólag. Annak ellenére, hogy a fizikai törésteszt mindössze 80 ezredmásodpercet vesz igénybe – ami kevesebb, mint egy szempillantás –, a teszt szimulációja 20 órányi feldolgozási időt vesz igénybe. Csak miután a mérnökök a digitális térben sikeresen elérték a kívánt eredményeket, módosítják a fizikai autókat, és vethetik őket a „falnak”.
A Neverát szénszálas monocoque váz köré építették, amely az első és a hátsó felfüggesztés között húzódik. Ennek eredményeként a Nevera a valaha készült legmerevebb szériaautó, torziós merevsége 70 000 Nm/fok – egy normál szuperautó 40 000 Nm/fok körüli merevséggel bír. A monocoque egy nagyon merev túlélőcella részét is képezi, amely baleset esetén segít elvezetni az energiát az utasok körül, az autó súlya több mint háromszorosának ellenáll.
A törésteszt program során a Nevera prototípusai a legszélsőségesebb körülményeknek voltak kitéve. A legutóbbi oldalrúd-teszt során az utas – egy 200 000 eurós ütközési próbabábu – akár 25 G oldalgyorsulást tapasztalt, majd az 56 km/órás frontfali ütközési teszt során 41 G-nek tették ki. A legnagyobb ütközési sebességet, amelyet Nevera tapasztalt a folyamat során, az amerikai piacon 80 km/h-val teljesített hátsó törésteszten érte el.
Tudjuk, hogy az alapos és jó munka végeredménye megér minden percet, amit az elvégzésére fordítunk. A Rimac szakmai stábjának minden erőfeszítése döntő fontosságú volt a Nevera fejlesztésében, és mivel a teszt lezárta a Nevera-programot, közelebb kerültünk ahhoz, hogy ezeket a hiperautókat lassan a közutakon láthassuk.