Autotechnika szakfolyóirat
Autotechnika szakfolyóirat
2020. december | Olvasson bele!

Új anyagok a karosszériajavításban 2. rész

A jelenleg érvényes környezetvédelmi előírások teljesíthetősége érdekében fejlesztették ki a régebbi járművek javításához a bevonó/szétterülő valójában felületkiegyenlítő cin és cinező paszta ólommentes változatát. Ezek a termékek a kereskedelemben 2005-től kaphatók. Ilyen, a régebbi anyagminőségekhez rendelkezésre álló és a gyakorlatban kipróbált termékek például a következők:
- Ólommentes cinező paszta a DIN EN 29453 S-Sn 97 Cu 3 (pl. Fontargen-jelölés „AP644/12”)
- Ólommentes bevonó cin - nem szabványosított - különleges forraszanyag DIN EN ISO 3677 S-Sn 90 Zn Cu – 200/250 (Fontargen-jelölés „ A 604 KA”)
Utóbbi forraszanyag a gyártásra előírt 0,05% ólomtartalmával alatta marad a megkövetelt határértéknek - a gyártó szerint - és ezért is jelölik bátran „ólommentesként”. Legfontosabb összetevői a cin vagy ón (Sn), a cink vagy horgany (Zn) és a réz (Cu). Ezek az ötvöző elemek meghatározott százalékarányukkal határozzák meg a forraszanyagok olvadási tartományát. Minél nagyobb az olvadási tartomány, annál hosszabban és jobban lehet a felvitel után a cint alakítani, formázni, elteríteni. A Fontargen „A 604 KA jelű”, a felületen szétterülő cin olvadási tartománya kb. 200 – 250 °C, míg az eddigi ólomtartalmú cinek olvadási tartománya 186-260 °C. Az ólommentes cin valamivel szűkebb hőfoktartományban dolgozható el, és ehhez a felhasználónak hozzá kell szokni. Erősebb felmelegítéskor gyorsabban válik folyékonnyá, mint a régi, megszokott ólomtartalmú cin, és elfolyik a feldolgozási helyéről. Nem elégséges felmelegítés esetén nem simítható el, és különösen vékony bevonásnál a lemezfelület porózus maradhat. Feltétlen figyelembe kell venni továbbá, hogy megszakítás nélkül kell eldolgozni, mert később sokkal nehezebben lehet az egyenletesen sima felületet garantálni. Az új, ólommentes cinező paszta feldolgozása semmiben sem különbözik az ólomtartalmúétól.


A fényesre csiszolás után az ólommentes cinnező pasztát ecsettel felvisszük
 

Az Audi buborékképződést állapított meg a vizsgálatok során

Az Audinál három kísérletet végeztek az ólommentes felületkiegyenlítő cin felvitelével acélkarosszériákon és próbalemezeken. A felületeket a felvitelt követően előírás szerint fényezték az eredetivel azonos állapot („Reparatur - Originalzustand”) elérése érdekében. Az összes váratlan, előre nem látható, a teszt eredményeit befolyásoló tényezők kizárása érdekében a kísérleteken részt vettek a cinező paszta és forraszanyag, valamint a fényező anyag gyártói is. Az ún. InKA-Test-ben (Ingolstadter Korrosions- und Alterungstest) mindegyik vizsgálati tartománynak a korrózióállóságát elemezni és bizonyítani kellett. Ennél a teszteljárásnál 12-éves normál karosszériahasználatnak, igénybevételnek megfelelő időtartamot csökkentették le, vele egyenértékű 18 hetes vizsgálatra. A teszt ideje alatt folyamatosan sópermetet porlasztottak a vizsgált felületekre.
A teszt eredménye kijózanító: az ólommentes anyagokkal kezelt felületek peremén festékbuborékok voltak kimutathatók, melyeket az alattuk képződött rozsda váltott ki. Kiváltó oka vélhetően a porózus peremrészekben keresendő. Az első festékbuborékok már a normál 3 éves fényezési garancia időnek megfelelő kísérleti időtartamon belül jelentkeztek.

 

hirdetés

Eredményesebbnek bizonyult az acélporos felhordás (spachtelozás)

Az ólommentes anyagokkal folytatott sikertelen kísérleteket követően az Audi alternatív megoldásokat keresett. További kísérletek az ólommentes cinnel értelmetlennek látszottak. Alternatív megoldásként az alumínium karosszériáknál is ismert „aluspachtelezést” vizsgálták meg, de ez sem látszott járható útnak az acél és az alumínium közötti nagyon eltérő hőtágulás miatt. Ezért az alumínium részecskék helyett fémport kevertek a felületkiegyenlítő anyagba, mely így hasonlóvá vált az acél nyúlásához, és jó tapadó-képességgel és fényezési tulajdonságokkal rendelkezik.
A vizsgált megoldás egy cinkporos-töltőanyag, speciális edzővel összekeverve. A klímakamrás teszt a szükséges OK-eredményeket mutatta. Ezt követően határozták el, hogy a VW–konszernnél ezen anyag felhasználását ajánlják.


Audi kísérlet fémszemcsés pasztával


„Nem” az ólommentes felületkiegyenlítő cinre?

Bizonyára még további elemzések szükségesek a kísérletek kiértékeléséhez a festékbuborék képződés pontos okának a kiderítésére. Az idő szorítása csupán egyik tényezőként emelhető ki a VW-konszern döntésénél. Vajon következnek-e további kísérletek az Audinál, vagy marad a várakozás, mivel egy praktikus megoldás a fent ismertettek szerint már rendelkezésre áll.
Hogyan álljanak e kérdéshez más karosszériajavítók? Három év múlva ezek a műhelyek reklamációk sorozatával kerülhetnek szembe? Mit jelent ez annak az autótulajdonosnak, aki a járműgyártó fényezésre vonatkozó garanciáját igénybe akarja venni?
Az alkalmazott rövidítések:
- S = Solder (angolból =lágyforrasz)
- Sn = cin (ón) (kémiai jele a latin „Stannum”-nak)
- 90 = 90 % cin rész
- Zn = cink (horgany) (kémiai jele a latin „Zincum”-nak)
- Cu = réz (kémiai jele a latin „Cuprum”-nak)
- 200/250 = olvadási tartomány °C-ban
 


Kapcsolódó dokumentum:


59-60


Tetszett a cikk?

hirdetés

hirdetés