Autotechnika szakfolyóirat
Autotechnika szakfolyóirat
2020. december | Olvasson bele!

Ismét az ólommentes cinről

Közismert, hogy 2007. január 1-jétől nem lehet a járművek karosszériáját, egyes elemeit ólomtartalmú cinnel kezelni, azaz a felületi és csatlakozó részek közötti egyenetlenségeit könnyen megszüntetni. Az ólom környezetvédelmi okokra visszavezethető eltűnése új kihívást jelent a karosszériajavítóknak is.
A nehézségek egyik oka maga az ólommentes, elterülő/úsztatható cin. Olvadási hőmérséklete nagyobb és lényegesen szűkebb a technológiai műveletre igénybe vehető hőmérséklet-tartománya. Így a szakembernek rövidebb időn belül gyorsabban kell a megolvasztott ömledéket elsimítania.
A nehézségek másik oka, hogy megszűnik a megolvasztott cin kedvelt terelgetése a hegesztőpisztoly lángjával. Különösen kiemelendő ez a függőleges és fej feletti karosszériarészek helyreállításánál.
Viszont egészségesebb munkafeltételeket és környezetbarátibb megoldást jelent.
Lehetővé teszi továbbá, hogy forrasztópákával, szemben az ólomtartalmú cinnel, nagyobb nehézségek nélkül több réteget is felvigyünk.
A nagy szilárdságú lemezeknél a nagyobb munkahőmérsékleten a szilárdság rovására gyorsan változik a szövetszerkezet is. Az előszeretettel alkalmazott ponthegesztéses javítás is – az elvileg „egy pontra” koncentrált tartományával – lényegesen nagyobb, nem pontszerű felületen eredményez nagyobb hőmérsékletet, mint az újfajta forrasztócinnel végrehajtott művelet.
A hegesztőpisztolyt is ezért kell elfelejteni, mert a lángot sem lehet úgy irányítani, hogy a hőmérséklet a 360 °C-ot ne lépje túl. Ilyen esetben a karosszérialemez „nagy felületen” sérülne. Ezért kerül előtérbe cinezéshez a megfelelő méretű forrasztópáka alkalmazása.

A forrasztás előkészítő műveletei:
- A cinezendő felületet fényesre és zsírmentesre kell előkészíteni.
- A felületet forrasztóolajjal vagy cinezőpasztával kell bekenni.
Előnyben részesítendő a forrasztóolaj, mivel utána a cinezés azonnal megkezdhető. Hátránya, hogy sűrűsége függvényében sajnos ellenőrizhetetlenül a sarkokba és repedésekbe folyhat, melyek nehezen hozzáférhető helyek. Savtartalma miatt pedig gyors korróziót indíthat el.
- A forraszanyag felvitele után ezért lényeges az olajat a nem kívánt helyeken lehetőleg szappanos oldattal semlegesíteni és lemosni.
- A függőleges és fej feletti javítási helyeken kizárólag kenhető forrasztópasztát használjunk, de a cinezés előtt a forrasztópákával melegítsük fel. A munka befejeztével pedig tiszta és mindenekelőtt bolyhosodás mentes ruhával távolítsuk el.

hirdetés

A forrasztópáka alkalmazása:
- Ahogy korábban a megfelelő hegesztő/forrasztó pisztollyal dolgoztunk, ugyanez vonatkozik most a forrasztópákára is. Az előkészített javítási helyet és a forrasztócint a pákával elő kell melegíteni. Mihelyt a cin megolvadt, megindul a kémiai kötés a lemez és a cin között.
- Természetesen szokatlan a szűk hőmérséklet-tartomány, amely a cin megszokott felvitelét és formázását a javítandó hely környezetében megnehezíti. Aki túl sok cinnel startol, a már említett szűkebb hőmérséklettartomány miatt nem lesz képes az elterülő cint tisztán, egyenletesen eldolgozni.
Az ólmos technológiához hasonlóan itt is a nagy felületi egyenetlenségeket reszelővel kell eltüntetni, majd finom sarokcsiszolóval simára csiszolni.

Forrás: Herbert Wilhelm, Neuer Freinzinn bei der Karosserie-Reparatur, Krafthand 2007/1
 


Kapcsolódó dokumentum:


55


Tetszett a cikk?

hirdetés

hirdetés