A gyalogosvédelem napjaink közlekedésbiztonsági prioritása

A gyalogosvédelem – mint szakmai kihívás – komolyságát mutatja, hogy hazánkban 2022. I–III. negyedévében 1047 kerékpáros és 475 gyalogos személyisérüléses közúti közlekedési balesetet rögzített a KSH az „okozók szerint”. Ők tehát azok a „sérülékeny úthasználók”, akik, ha adott balesetek során „kontaktálnak” pl. egy személygépkocsi karosszériaelemével, akkor annak kialakítása, rögzítettsége, elhelyezkedése bizony kihatással lehet a sérülésük súlyosságára. Mindezen megállapítással kapcsolatban egy sajnálatos jelenséget mutat, hogy adott balesetek kivizsgálása során pl. a helyszínelés hiába állapítja meg a gyalogos, kerékpáros okozói státuszát, mégis, ha a kivizsgálási szakaszban feltárásra kerül a balesetben érintett személygépkocsi előzményfényképeinek elemzésekor, hogy engedély nélküli „optikai tuning” történt – pl. nem gyári első lökhárító felszerelésével, alsó koptató adaptálásával –, akkor eljárás indítható megosztott felelősség megállapítására.

Ez nem azt jelenti, hogy nincs mód a karosszériaelemek egyedi átalakításának legalizálására, de azok elmulasztása viszont, mint olvashatjuk, emberi sorsokat befolyásolhat. Az Autótechnika 2018/11. számában „A GYALOGOSVÉDELEM ÉS AZ OPTIKAI TUNING ÖSSZEFÜGGÉSEI” szakcikkben már részleteztük a háttérkövetelményeket, melyek jelenleg is aktuálisak! A bevezetőben már a kockázatelemzés súlyozására utaltam a hazai KSH statisztikai számainak tükrében, melyek havi bontása jól láthatóan összefüggést mutat az évszakok közlekedési szokásaival, hisz jó időben többen pattannak kerékpárjuk nyergébe.