Fekete Golf véres könnyei

Még a múlt év november elején jártunk, mikor Polírpeti kollégám esett be az irodába kora délután. Kezében tartva egy polírkorongot, kérdezte: „Na, milyen színű volt az autó, amit ma políroztam?”

Szívtam egy slukkot a cigimből, majd egy pillantást vetettem a kérdéses korongra, és foghegyről válaszoltam:

„Megint bordó F Astrát fogtál ki?”

Magabiztosságom alapja az volt, hogy tudtam, a bordó színben lévő piros és ultramarinkék színezők nagyon érzékenyek a nap UV-sugaraira, így látványosan le tud krétásodni a felület. Ez egy hálás szín polírbemutatók céljára.

Meglepetésként ért a vigyorgó válasza (élvezi, ha kiakaszthatja nyugalmamat):

„Ez egy szinte új, lakkozott fekete Golf-6 után maradt!”

Na, ez már felkeltette flegma figyelmemet, mert mélyfekete autóról még sohasem láttam téglapiros anyagmaradékot.

A SZTORI HÁTTERE

Idős házaspár tartott hazafelé a sárvári termálfürdőből, mikor elkapta őket a 8-as úton egy zápor. Másnapra kisütött a nap, a kocsi gondos gazdája lemosta az autót, ám a vízcseppek körvonalai továbbra is meglátszottak.

Ekkor kerültünk a képbe. A nyomokat csak polírozással lehetett eltüntetni, és a művelet közben derült ki, hogy a korong elszíneződik. Ez meglepetést keltett, hiszen a mostanában gyártott autók 2 rétegű bevonattal készülnek, a legfelső réteg a színtelen lakk. Ennek polírozásakor nem lehet színes az eltávolított réteg. Péter megnézte nagyítóval (ez mindig nála van...) a felületet, és az alábbi látvány fogadta (mi ezt az autó bevonatának keresztmetszetét ábrázolva mutatjuk az ábrán).

Az ipari szennyeződés nyomai egy autón: pici kráterek alján elszíneződés, téglaszínű pöttyök látszódtak. Peti korábban járt Kolontár körül, így rákérdezett a tulajra, hogy merre járt az autóval. Innen már könnyű volt a nyomozás.

A kolontári iszapömlés után (az MTI 2012-es híre szerint) a MAL Zrt. a 2010-es vörösiszap-katasztrófa után áttért a száraztechnológiára, amelynek hatására a szél elhordja a tározókból az iszapot, így lúg és nehézfémek kerülnek a talajba.

Az erős szél hatására a légszennyezettségi térképeken jól látható módon, Kolontár és 50-100 kilométeres környékén a szállópor koncentrációja 2,5-szerese az egészségügyi határértéknek.

A MAL Zrt. honlapján, a baleset után közzétett adatok szerint, az ajkai vörösiszap összetétele:

– 40–45% Fe2O3 (vas(III)-oxid, ez adja az iszap vörös színét),

– 10–15% Al2O3 (alumínium-oxid),

– 10–15% SiO2 (szilícium-dioxid) nátrium- vagy kalcium-alumínium-szilikátként van jelen,

– 6–10% CaO (kalcium-oxid),

– 4–5% TiO2 (titán-dioxid),

– 5–6% Na2O (nátrium-oxid, vízzel nátronlúggá alakul).

Ez a por vízzel oldatot képez. A baleset idején a tározóból 13-nál is nagyobb pH-jú nátronlúg ömlött ki, és vitte magával a vörös iszapot. A kémhatás most sem lehet különb...

A színes-lúgos, bemaródott anyag eltávolítása csak koptató-polírral lehet, erre a szokvány Farécla G3 elégséges. Fekete vonallal jelöltem, hogy mennyi anyagot kell eltávolítani azért, hogy megint fényes legyen a felület. Egy-egy polírozás 2–3 mikron réteget visz le, de vigyázni kell, mert a színtelen lakk vastagsága méréseink szerint évről évre kevesebb az új autókon.

Jobb megóvni a meglévő rétegvastagságot, vax rendszeres felvitelével. Védőviasz (Wax Top) felvitelekor az egy extra réteget képez a karosszérián, így megvédi az alatta lévő lakkot a környezet káros hatásaitól. Kézzel könnyen felvihető, átlagos körülmények között már évi kétszeri, házilagosan elvégezhető kezelés jelentősen meghosszabbítja a lakk élettartamát, és látványosan szebbé teszi a járművet.

farecla.hu