Deregulációs javaslat

A bürokráciacsökkentés lépéseit a Nemzetgazdasági Minisztérium 2011. április 20-án elfogadott „Egyszerű Állam” Program keretében határozta meg, amely program Cselekvési Tervében szerepel:

„Évente 3000 milliárd forintot költenek a hazai vállalkozások bürokráciára. A teher nagy része felesleges: túlzott kötelezettséget ró a vállalkozókra, párhuzamos adatszolgáltatást vár el és ésszerűtlen szabályozás betartására kötelez”.

A program keretében létrehozott „Egyszerű Állam” konzultációs sorozat során a konzultációhoz csatlakozó vállalkozások és könyvelők hihetetlenül nagyszámú problémamegoldási javaslattal és gyakorlati tanáccsal próbálták megvalósítani a Nemzetgazdasági Minisztérium által szervezett adminisztrációt csökkentő börze céljait. Azonban a konzultáció során megalkotott műhelyjelentés pontjait nem használták fel érdemben a jogszabályok megalkotásánál.

Főbb problémás területek

1. Adószámlák

A Szél Kálmán Tervben már elfogadott a kormány egy határozatot, amelyben felkérte a nemzetgazdasági minisztert, hogy biztosítsa a vállalkozások számára, hogy az adó- és járulékfizetési kötelezettségüket minimális számú fizetési tranzakcióval teljesíthessék. Ez nem valósult meg. Idén januártól 16 új beszedési és egy új támogatási jellegű számlát hozott létre az adóhatóság. Emiatt jelentősen nőttek a vállalkozások adminisztrációs és pénzügyi terhei. Megduplázódtak ugyanis azok a számlák, amelyekre a magánszemélyek után kell megfizetni a személyi jövedelemadót, illetve a tb-járulékokat.

2. Növekedett a bevallások száma és bonyolultsága

Pl.: a 1212-es szakképzési bevallással havonta egy bonyolult normatívarendszer figyelembevételével tudják elszámolni a szakképzésben felmerült költségeiket és kötelezettségeiket a vállalkozók.

3. Salátatörvények

A salátatörvények és a „törvényhozási rohamtempó” során sokszor egy elfogadott, de esetlegesen még ki sem hirdetett törvényt napokon vagy heteken belül többször is felülírnak más törvényekkel, ami követhetetlenné teszi a jogkövetést, így sokszor előfordul, hogy egy törvénybe témában oda nem illő paragrafusok kerülnek. Ennek ékes példája a vízközművekről szóló jogszabály, amely többek között szabályozza az Országgyűlés elnökének juttatásait, a katasztrófa-egészségügyről szóló jogszabályt és a befektetési alapkezelői törvényt stb. További követhetetlen jogszabályi példák találhatóak a http://hvg.hu/itthon/20120102_parlament_jogalkotas_kaosz alatt.

4. Visszamenőleges jogszabály-módosítás, ill. éven belüli többszöri módosítás problémája

A jogbiztonságot kérdőjelezi meg a visszamenőleges jogszabályi módosítás, ami nemcsak a hazai vállalkozókat, hanem a külföldi befektetőket is elbizonytalanítja.

A jogszabályok hosszú távú érvényességének biztosítása elvárt a jogkövetés betartása érdekében. Pl. „December 19-én este megszületett az új önkormányzati törvény, 20-án hajnalban pedig a szakképzési. Majd 21-én… benyújtott… módosító indítványt a területfejlesztési törvényjavaslathoz, koherencia zavar megszüntetése céljából… 23-án szavazták meg, és 30-án kora este hirdették ki.” (Forrás: kaosz)

5. A NAV nyomtatványkitöltő és bevallási program hibái

A tesztelések elégtelenségei miatt (főként év elején és jogszabályváltozáskor) időről időre hibás nyomtatványok, illetve bevallások kerülnek fel a NAV honlapjára, ami sok bosszúságot okoz a vállalkozóknak, illetve a könyvelőknek.

6. Nem egyértelmű jogszabályi rendelkezések

Ha nem egyértelmű egy jogszabály, a vállalkozó, illetve a könyvelő egyet tehet, állásfoglalást kér a megfelelő hatóságtól. Az állásfoglalás azonban eltérő lehet a különböző területű hatóságoknál (pl. NAV regionális szervezeteinél). Továbbá az állásfoglalás nem minősül jogszabálynak.

7. A vállalkozókat érintő közelmúltban meghozott jogszabályváltozások nagy száma

Felsorolás a teljesség igénye nélkül:

szja, áfa, tb (pl. nyugdíj- és rokkantnyugdíjrendszer), jövedéki adó, Szakképzési, Munkatörvénykönyv, kötelező legkisebb minimálbér, munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelés, Szép-kártya és Erzsébet-utalvány kibocsátásának és felhasználásának szabályozása, csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló törvény, gazdasági társaságokról szóló törvény, egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról szóló törvény, dohányzási termékek forgalmazása és ellenőrzése stb.

A hazai mikro- és kisvállalkozások gazdasági tevékenységére a fenti pontok alapján olyan jogszabályi rendelkezések vonatkoznak, melyek teljesítését lassan csak külső szakértő igénybevételével lehet megoldani, amely további költségterhet ró rájuk.

A vállalkozásokat nem csak a gazdasági és a szociális válság, valamint vállalhatatlan adminisztrációs és pénzügyi terhek és a bürokrácia sújtja, hanem a hitelek hiánya, a meglévő hitelek visszafizetésének problémája, a bevételek drasztikus csökkenése, a növekedés hiánya és az érdektelenség. A törvényhozók évről évre egyszerűsödést ígérnek, ez azonban nem valósul meg. Hiába nyújtanak be a különböző vállalkozói és szakértői fórumok javaslatokat, a jogszabályalkotók érdemben nem veszik őket figyelembe (mint ahogy például a már fent említett „Egyszerű Állam” konzultáció által megalkotott „Műhelyjelentés”-t, amely a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara honlapján megtalálható).

A vállalkozói rétegnek szüksége van a jogszabályok közérthetőségére, a jogszabályalkotók és a szakértő fórumok együttműködésére, hogy mindenki gyakorlatban érezze az „Egyszerű Állam” előnyeit. Ennek hiányában a jogkövető magatartás ellehetetlenül.