A kártérítések útvesztője

A szerkesztőségünkbe érkező napi sok száz e-mail között mindig akad jó néhány „kéretlen”, melyek van, hogy felhívják figyelmünket egy ’s másra, ami nekünk utánanézést igényel. Az egyik „durván” indít: „Közúti balesetet szenvedettek figyelem! A hazai kgfb-vel foglalkozó biztosítók mélyen elhallgatják, hogy létezik egy olyan kártérítés, amit kötelességük lenne kifizetni.”

Na, itt állt meg az ütő bennünk.

Majd így folytatja: „Gépjárműbalesetek során okozott személyi sérülés esetén, mód nyílik a kárt okozó gépjárművezető kötelező biztosítása terhére, nem vagyoni jellegű kártérítési igénnyel élni.”

Biztosítási kárszakértőhöz, Jankovich Lászlóhoz fordultunk, kérdezve, úgymond mit hallgatnak el a hazai biztosítók, vagy mit nem tudnak?

– „Szó sincs ilyenről, legfeljebb arról, hogy az ellenérdekelt biztosító csak a legszükségesebb információkat közli a tőle kártérítést kérő ügyféltől, aki esetleg neki nem is fizetett biztosítási díjat egy fillért sem, vagyis semmilyen biztosítása nincs nála, csak a kár okozójának” – hangzik a válasz. Ma már egy biztosító sem tűz ki a zászlajára még hasonlót sem, mint a régi reklámszlogen: „Gondoskodunk, tehát vagyunk!” „Amióta világ a világ, a céges ajánlkozó propagandalevélben foglaltak a szakmában alapvetően ismertek. Az való igaz, hogy a téma szakemberéhez kell fordulni, aki járatos a balesetek biztosítási ügyintézésében, kiemelten a személyi sérüléses és a külföldön történt balesetek ügyintézésében. Ilyen cég ez az ajánlkozó is, csak nekem egy kicsit ízléstelen.

– Az internetes keresőbe beütöttük, hogy kárrendezési iroda, igen nagy kínálat jött fel.

– A kárrendezési irodák a károkozó biztosítójának leszámlázhatják munkadíjukat, költségeiket. Az általam ismertek nem ritkán a biztosító mellett még a károsulttól is elkérik a kárösszeg 10–30%-át.

– Melyek ezek az ún. nem vagyoni károk, kártalanítási típusok, amiről állítólag a biztosítók mélyen hallgatnak?

– Ezek a kártérítési típusok csak súlyos, személyi sérüléssel vagy halálesettel járó baleseteknél kerülnek szóba. A károkat két fő csoportra, a vagyoni és nem vagyoni károkra lehet osztani.

A vagyoni károk a teljesség nélkül: az autóban keletkezett kár, utazási költségek, az elmaradt kereset, a gyógyítási költségek, temetkezési költségek stb. A nem vagyoni károk is nagyon sokfélék lehetnek, de jellemzően a balesetet szenvedettnek az élet elnehezülését, megrövidülését, párválasztási problémák vagy a családi élet megromlását próbálja meg pénzben megtéríteni.

A felelősségi károk elévülése mindenhol 5 év!

Ha egy ilyen balesetet Nyugat-Európában szenvedtünk el, akkor (mivel mindig annak az országnak a jogrendjében kell a kárt rendezni, ahol a káresemény történt) a hazai nem vagyoni jellegű kárösszegeknél lényegesen magasabb kártérítési összegekre lehet számítani a kinti bírósági gyakorlat alapján. Értelmeznek, és jelentős összegeket fizetnek fájdalomdíj gyanánt.

– Kérem, tekintsük át a külföldön külföldi jármű által okozott balesetnél szükséges biztosítási ügyintézés menetét!

A külföldön elszenvedett gépjárműkár esetén is a károsult az okozó biztosítójától kérheti kárának megtérítését. A legegyszerűbb, ha a baleset után abban az országban, ahol az történt felkeressük az okozó biztosítóját, és felméretjük, illetve kifizettetjük velük a biztosítottuk által okozott kárt. Ez sajnos nagyon ritkán jön össze, esetleg kisebb károknál, rendezett jogalap, megfelelő nyelvtudás esetén. A jellemző az, hogy hazatérve itthon kezdik el kárigényük érvényesítését. EU-tagságunk óta ennek a legegyszerűbb módja, hogy felkeressük a saját felelősségbiztosítónkat, ott kérünk segítséget. A saját biztosítónk egy listából kikeresi, hogy az okozó külföldi biztosítójának ki a magyar levelezőpartnere. Megadja a levelezőpartner elérhetőségét, és akinek kárigényünket benyújthatjuk. A levelezőpartner gondoskodik a jármű szemlézéséről, a kár felméréséről és a kifizetésről.

– Abban az esetben, amikor a magyar állampolgár, aki külföldi országban forgalomba helyezett gépjárművel okoz magyar forgalmi rendszámú gépjárműben, illetve személyekben baleseti kárt, mi az eljárás?

– Kártérítési szempontból mindegy, hogy milyen állampolgárságú a vezető, mostanában a rendőröket érdekli ez jobban.

Biztosítási kérdésekben különösen fontos a jogok ismerete, tisztánlátás az ügymenetben, az ügykezelésben. Úgy gondoljuk, hogy a MABISZ „Kérdés–felelet” tájékoztatójának alábbi közreadásával fontos alapismeretekhez juttatjuk kedves olvasóinkat.

– Mi a teendő, ha valaki közlekedési baleset részesévé válik?

– A törvény szerint: (Kgfb. tv. 29. § (1)): „A biztosítási esemény bekövetkeztekor a baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy, a gépjármű és a biztosítási szerződés azonosításához szükséges adatokat (a szerződő üzemben tartó nevét, születési helyét, születési idejét, anyja nevét és lakcímét, a biztosító nevét, a biztosítást igazoló okirat számát, a gépjármű hatósági jelzését – rendszámát – és alvázszámát), valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat.”

A közlekedési baleset szenvedése esetén amennyiben a felelősség kérdésében meg tudnak egyezni, értelemszerűen ki kell tölteni az Európai Baleseti Bejelentőt (az ún. „kék-sárga” formulát), majd azt alá kell írni, ugyanis később ezzel igazolható a károkozás ténye. A károsult a kártérítését a károkozó felelősségbiztosítójához kell, hogy benyújtsa. Ha az nem ismert, az 1.5 pontban leírtaknak megfelelően kell eljárni.

Amennyiben a felelősség kérdése vitatott, rendőrségi intézkedést kell kérni. Ez esetben a károkozás ténye a rendőrség által kiadott jogerős rendőri határozattal igazolható.

– Mit jelent a károkozó és a károsult kárbejelentési kötelezettsége?

– A törvény szerint (Kgfb. tv. 29. § (2)): „A károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak.”

A törvény szerint (Kgfb. tv. 30. § (1)): A biztosított (tehát a károkozó) köteles a káreseményt – a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendőrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölésével – 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni.

– Jár-e kártérítés ismeretlen gépjármű által okozott kár esetén? Mi a teendő ilyen esetben?

– A törvény szerint (Kgfb tv. 36. § (3)): „A Kártalanítási Számla kezelőjének kártalanítási kötelezettsége nem terjed ki az ismeretlen gépjárművel a károsult gépjárműben […] okozott károkra.” Kivéve ha súlyos személyi sérülés (súlyos személyi sérülés: Kgfb tv. 3. § 20. „a balesetből eredően legalább 25%-os össz-szervezeti egészségkárosodással járó maradandó fogyatékosságot okozó, vagy a balesetből eredő, legalább 6 hónapos gyógytartammal járó súlyos egészségromlást okozó sérülés”) történt, ekkor a gépjárműkárt is rendezi a MABISZ, mint a Kártalanítási Számla kezelője.

Az ilyen jellegű károk tehát alapesetben csak casco biztosítás terhére térülnek, illetve felelősségi alapon csak akkor, ha egy esetleges rendőrségi eljárás eredményeképpen az elkövető kilétére fény derül.

– Mi a teendő biztosítatlan gépjármű által okozott baleset esetén?

– Amennyiben a károkozó a baleset időpontjában nem rendelkezett érvényes felelősségbiztosítással, a kárt a Magyar Biztosítók Szövetsége mint a Kártalanítási Számla kezelője rendezi.

Ilyen esetben a káreseményt a törvény szerint (Kgfb tv. 36. § (1), (2)) casco biztosítójánál, annak hiányában felelősségbiztosítójánál kell bejelenteni a kárfelmérés és a további szükséges intézkedések elvégzése érdekében.

– Mi a teendő, ha nem gépjármű (hanem pl. kerékpáros, gyalogos, lovaskocsi) okozott kárt?

– A biztosítási kötelezettség csak gépjárművekre vonatkozik. Amennyiben a kárt nem gépjármű okozza, és az okozó semmiféle olyan biztosítással nem rendelkezik, mely az adott kárügyben fedezetet biztosítana (pl. lakásbiztosításhoz tartozó vagy egyéb felelősségbiztosítás), a károsult közvetlenül az okozótól követelhet kártérítést. Amennyiben az okozó nem hajlandó önként megtéríteni az okozott kárt, a károsult polgári peres útra kénytelen terelni az ügyet. Ehhez a lépéshez a károsultnak ajánlott felvenni a kapcsolatot jogi képviselővel. A károk felmérése érdekében a károsult saját felelősségbiztosítójához fordulhat szívességi kárfelvételt kérve.

Amennyiben az okozó rendelkezett valamilyen biztosítással, mely az adott kárügyben fedezetet nyújt, a károsultnak az illetékes társasághoz kell fordulnia kártérítési igényével.

– Mi a teendő, ha egy üzemen kívüli, pl. parkoló gépjármű okoz kárt?

– A törvény értelmében (Kgfb. tv. 12. § (1)) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás csak a gépjármű üzemeltetése során okozott károkra nyújt fedezetet. A vonatkozó jogszabály azonban nem részletezi, hogy pontosan mi tartozik ebbe a körbe. Erre vonatkozóan a bíróságok ítélkezési gyakorlata alakítja a biztosítótársaságok kárrendezési gyakorlatát. Általában elmondható, hogy a parkoló gépjármű által okozott károk nem térülnek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás terhére, mivel ezeket nem tekintik üzemeltetés során keletkezett kárnak, éppen a veszélyes üzem lényegét adó járó motor hiánya miatt.

Ez nem jelenti azt, hogy a vétlen károsult kára ne térülhetne meg valamilyen módon. Amennyiben ugyanis a gépjármű tulajdonosának, üzembentartójának, vezetőjének felelőssége bebizonyosodik (pl. nem rögzítette az elvárható módon a gépjárművet, nem kellő gondossággal járt el az ajtó kinyitása során), akkor az általános felelősségi szabályok alapján követelhető tőle a kár megtérítése, végső esetben polgári peres úton.

– Mi a teendő, ha munkagéppel történt a károkozás?

– A törvény értelmében (Kgfb. 15. §. f)) a biztosítás nem terjed ki arra a kárra, ami a gépjármű közúti forgalomban való részvétele nélkül, munkagépként való használata során keletkezett. Munkavégzés közben okozott kárra például a vállalkozói felelősségbiztosítás nyújthat fedezetet.

– Mi a teendő, ha pótkocsi okoz kárt vagy csak a pótkocsi adatai ismertek?

– A magyar jogi szabályozásban a vontató, illetve pótkocsi kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának terhére történő kárrendezésre vonatkozóan kifejezett rendelkezés nem található. Ezen kérdést többnyire a bírói gyakorlat alakítja, a magyar biztosítótársaságok is ezt tekintik iránymutatónak a kárrendezés során.

A vontató gépjármű elsődleges felelőssége a KRESZ (1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet) 1. sz. függelék, II. fejezet, p) pontjának fogalommeghatározásából logikai úton levezethető.

„p) Járműszerelvény: gépjárműből, mezőgazdasági vontatóból vagy lassú járműből és hozzákapcsolt pótkocsiból (egyéb vontatmányból) álló, a forgalomban egy vezetővel, egységként részt vevő járműkombináció.”

A gépjárművel összekapcsolt pótkocsi – közlekedés közben – egységet alkotó veszélyes üzemnek minősül, ezért a gépes jármű üzembentartója/vezetője tekinthető felelősnek a szerelvény működése során bekövetkezett kárért akkor is, ha azt ténylegesen a pótkocsival való érintkezés okozta. A vontató üzembentartója/vezetője felelős a szerelvény megfelelő összekapcsolásáért és a szállított áru rögzítéséért is, így az ezek nem megfelelő elvégzéséből eredő károk is a vontató felelősségbiztosításának terhére térülnek.

A pótkocsira (vontatmányra) kötött gépjármű-felelősségbiztosítás csak másodlagos jelleggel nyújt fedezetet azon esetekben, ha a baleset kizárólag a pótkocsi üzemkörében következett be (pl. leesik a vontatmány pótkereke és az okoz kárt). A pótkocsi felelősségbiztosítása alapján kell rendezni a kárt, ha annak szakértő által bizonyított műszaki meghibásodása, vagy a pótkocsi kapcsolószerkezetének – ugyancsak bizonyított – anyagfáradása, rejtett hibája, tehát ún. üzemkörön belüli rendellenesség miatt következett be a gépes járműről levált vontatmány által okozott baleset.

– Mi a teendő, ha nem ismert a károkozó gépjármű-felelősségbiztosítója?

– Ebben az esetben a Magyar Biztosítók Szövetsége tájékoztatást nyújt az okozó felelősségbiztosításáról. Ezt a tájékoztatást az adatvédelmi szabályokra való tekintettel kizárólag írásbeli kérelemre adja meg a szövetség. A megkeresésnek tartalmaznia kell:

– a baleset helyét és idejét,

– a károkozó gépjármű rendszámát, honosságát, típusát, tulajdonosának nevét,

– a károsult gépjármű rendszámát.

A károkozó felelősségbiztosítójáról kizárólag konkrét káresemény kapcsán, az arra jogosult személy részére lehet tájékoztatást adni. A jogosult személyek körébe tartozik a károsult, annak ügyvédje vagy más meghatalmazottja és a károsult biztosítója.

A Magyar Biztosítók Szövetségének weblapján (www.mabisz.hu) található nyomtatvány segítségével a kárbejelentés jóval egyszerűbb, ezért mindenképpen annak használatát javasoljuk.

– Mi a teendő egy, a MÁV ÁBE által biztosított gépjárművel okozott kár esetén?

– Amennyiben a MÁV ÁBE felszámolója nem tud kártérítést fizetni, úgy a károsult a kárát közvetlenül a károkozóval szemben is érvényesítheti. A kárigénynek a károkozóval szembeni közvetlen érvényesítését a Polgári Törvénykönyv szabályai teszik lehetővé. Ehhez a lépéshez a károsultnak ajánlott felvenni a kapcsolatot jogi képviselővel.

– Mi a teendő, ha kőfelverődés folytán szélvédőkár érte a gépjárművet?

– A kőfelverődésből származó szélvédőkárok – a bizonyítási nehézségek miatt – a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás legproblémásabb esetei közé tartoznak. Nem véletlen, hogy van olyan biztosítótársaság, amelyik a kötelező felelősségbiztosítás mellé választható elemként kínálja a kiegészítő szélvédőbiztosítást.

Ilyen esetekben az a gyakori probléma, hogy annak a gépjárműnek a vezetője, amelyik az úton lévő kavicsot felveri, a legtöbb esetben észre sem veszi a felverődést.

Amennyiben a biztosító a kárigény elbírálása során nem látja megalapozottnak a felelősség kérdését, végső soron a bíróságnak van joga kimondani, hogy adott körülmények között fennáll-e a biztosító kártérítési kötelezettsége vagy sem.

Amennyiben a károsultnak van casco biztosítása, úgy az ügy gyorsítása érdekében annak terhére célszerű kérnie kárának rendezését.

– Mi a teendő, ha külföldön kárt okozunk?

– Ha külföldön kárt okozunk, és az ellenérdekű féllel a felelősség kérdésében és a baleset bekövetkezésének körülményeiben sikerült megegyezni, valamint egyéb ok (pl. személyi sérülés vagy a baleset helye szerinti ország egyéb előírásai) miatt sem szükséges rendőrt hívni, a baleset másik részesével a fentiekben leírt módon kölcsönösen töltsük ki az Európai Baleseti Bejelentőt, nem megfeledkezve annak aláírásáról sem.

A 2009. évi LXII. tv. (Gfbt.) rendelkezései szerint a balesetet követően, annak bekövetkezését a hazaérkezés napjától számított 5 napon belül a saját felelősségbiztosítónál be kell jelenteni. A biztosított saját érdekében meg kell adni a baleset körülményeit és a biztosító által kért adatokat és át kell adni az addig keletkezett iratokat (Európai Baleseti Bejelentő, rendőrségi jelentés).

– Mi a teendő, ha külföldön kárt okoz nekünk egy külföldi rendszámú gépjármű?

– Ha külföldön kárt szenvedünk, és az ellenérdekű féllel a felelősség kérdésében és a baleset bekövetkezésének körülményeiben egyetértünk, valamint egyéb ok (pl. személyi sérülés vagy a baleset helye szerinti ország egyéb előírásai) miatt sem szükséges rendőrt hívni, a baleset másik részesével a fentiekben leírt módon, kölcsönösen töltsük ki az Európai Baleseti Bejelentőt, nem megfeledkezve annak aláírásáról sem.

A magyar károsultnak több lehetősége is van kártérítési igényének érvényesítésére.

Amennyiben a baleset a Zöldkártya Rendszer valamely tagországa területén következett be, és a kárt az Európai Unió valamely más tagállamában üzembe helyezett gépjármű okozta, a károsult igényével közvetlenül fordulhat a károkozó külföldi felelősségbiztosítójához vagy annak magyarországi kárrendezési megbízottjához. A magyarországi kárrendezési megbízott feladatát valamely magyar tagbiztosító vagy kárrendezési iroda látja el, így a kár érvényesítése során nem merülhetnek fel nyelvi problémák. A kárrendezési megbízott feladata a károsult igényének beterjesztése külföldi partneréhez és a partner jóváhagyásával az igény rendezése. Javasoljuk, hogy amennyiben a károsult igényét kárrendezési megbízotton keresztül szeretné érvényesíteni, a hazaérkezést követően igényét a kárrendezési megbízottnál, ha ez nem ismert, akkor valamelyik magyar biztosítónál (esetleg saját felelősségbiztosítójánál) haladéktalanul jelentse be.

Amennyiben a balesetet nem az Európai Unió valamely tagországa területén üzembe helyezett gépjármű okozta, a károsult nem tudja igénybe venni kárrendezési megbízott segítségét. Ilyen esetben igényét közvetlenül a külföldi felelősségbiztosítóval szemben érvényesítheti. Abban az esetben, ha a károkozó gépjármű nem az Európai Unió területén és nem is a baleset helye szerinti országban lett üzembe helyezve, a károsultnak lehetősége van eldönteni, hogy igényének rendezését közvetlenül a károkozó felelősségbiztosítójától vagy annak a baleset helye szerinti képviselőjétől (úgynevezett „levelező”) kéri.

Minden esetben figyelembe kell venni, hogy a kárigények elbírálása és a kár rendezése a baleset helye szerinti ország jogszabályai szerint történik.

Amennyiben a baleset a Zöldkártya Rendszeren kívül következik be, a kártérítés érvényesítése közvetlenül a károkozóval szemben történhet.

– Mi a teendő, ha külföldön kárt okoz nekünk egy magyar rendszámú gépjármű?

– Amennyiben külföldön magyar forgalmi rendszámú gépjármű okoz kárt magyar gépjárműnek, fontos, hogy a baleset részesei a felelősség kérdésében és a baleset körülményeiben megegyezzenek. Amennyiben ez teljesül és egyéb indok alapján sem szükséges rendőrt hívni (pl. személyi sérülés nem történt, és a baleset helyének országában nincs kötelezettség arra nézve, hogy minden közlekedési baleset esetén rendőrségi intézkedést kell kérni) a részes felek az Európai Baleseti Bejelentő nyomtatvány fent részletezett kitöltésével kölcsönösen közlik egymással adataikat és rögzítik a baleset körülményeit, a felelősség kérdését.

A balesetben vétlen fél kártérítési igényével közvetlenül a károkozó felelősségbiztosítójához fordulhat. Amennyiben a károkozó gépjármű felelősségbiztosítója nem ismert, a kárt saját felelősségbiztosítójánál kell bejelentenie.

2009. évi LXII. tv. 29. § (2) bekezdése szerint: „A károsult a káreseményt annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak.”

A vétkes fél pedig köteles a károkozást a saját felelősségbiztosítója felé – a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendőrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölésével – 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni.

Figyelembe kell venni, hogy ebben az esetben a nemzetközi magánjog általános szabályainak értelmében a kár rendezése a magyar jogszabályok szerint történik.

– Mi a teendő, ha Magyarországon kárt okoz nekünk egy külföldi rendszámú gépjármű?

– Amennyiben Magyarországon magyar gépjárműben külföldi forgalmi rendszámú gépjármű okoz kárt, fontos, hogy a baleset részesei a felelősség kérdésében és a baleset körülményeiben megegyezzenek. Amennyiben ez teljesül és egyéb indok alapján sem szükséges rendőrt hívni (pl. személyi sérülés nem történt), a részes felek az Európai Baleseti Bejelentő nyomtatvány fent részletezett kitöltésével kölcsönösen közlik egymással adataikat és rögzítik a baleset körülményeit, a felelősség kérdését.

Ilyen esetben kártérítési igényünket a külföldi gépjármű-felelősségbiztosítójának magyar levelezőjével szemben érvényesíthetjük. Amennyiben a levelező ismert, a kárbejelentést célszerű ennél a társaságnál megtenni. Ha a levelező nem ismert, annak adatairól a MABISZ honlapján tájékozódhatunk. Ez utóbbi esetben, figyelemmel a Gfbt. által előírt 30 napos kárbejelentési határidőre, a károk felmérése érdekében a károsult saját felelősségbiztosítójához fordulhat szívességi kárfelvételt kérve.

– Mi a biztosítási zöldkártya? Mikor és hol kell a zöldkártyát kiváltani?

– A biztosítási zöldkártya a gépjármű biztosítási fedezetének igazolására szolgál külföldön, azon belül is a Zöldkártya Rendszer országaiban. Annak ellenére, hogy az ún. Rendszámegyezmény értelmében már sok országban elfogadják a gépjármű felelősségbiztosítási fedezetének igazolásául a gépjármű forgalmi rendszámtábláját és megkülönböztető országjelét (a felelősségbiztosítás külföldi igazolásáról ld. táblázatunkat), erősen ajánlott minden külföldi út előtt zöldkártyát kiváltani. Ezt mindenki megteheti saját felelősségbiztosítójánál, ahol azt ingyenesen rendelkezésére bocsátják. A biztosító által kiállított zöldkártya általában a felelősségbiztosítási fedezet fennállásának utolsó napjáig, de legalább 15 napig érvényes.

Amennyiben olyan országba utazunk, amely nem tagja a Zöldkártya Rendszernek, akkor az illető ország határán az ott előírt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést (ún. határbiztosítást) kell megkötni.

– Mi az Európai Baleseti Bejelentő? Mire kell ügyelni a kitöltésekor?

– A 2009. évi LXII. tv. (Gfbt.) rendelkezései előírják, hogy [29. § (1)] A biztosítási esemény bekövetkeztekor a baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy, a gépjármű és a biztosítási szerződés azonosításához szükséges – a 46. § (2) bekezdésének a), b) és d) pontjaiban meghatározott – adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat.

Fenti adatátadás és a majdani kárrendezés elősegítését szolgálja az Európai Baleseti Bejelentő nyomtatvány. Amennyiben közlekedési baleset történik és a részes felek a felelősség kérdésében és a baleset bekövetkezésének körülményeiben egyetértenek és egyéb ok (pl. személyi sérülés) miatt sem szükséges rendőrt hívni, akkor elegendő, ha a részesek kitöltik az Európai Baleseti Bejelentőt. Ez a nyomtatvány európai szabvány szerint készül, ezért minden nyelven azonos tartalmú és a felek adatainak és a baleset mechanizmusának rögzítésére szolgál. Célszerű ezért egy példányt mindig a gépjárműben tartani.

A nyomtatvány eredeti és másodlati példánya a kitöltést követően szétválasztható, így a baleset mindkét részese azonos módon kitöltött példánnyal rendelkezhet. Az aláírást és szétválasztást követően a nyomtatvány kitöltésén változtatni nem szabad. Több részes esetén több, adott esetben különböző nyelvű Európai Baleseti Bejelentő nyomtatvány is kitölthető.

A nyomtatványt értelemszerűen kell kitölteni, lehetőség szerint minden abban kérdezett adatra vonatkozóan. Elengedhetetlenül fontos a baleset pontos idejének (év, hónap, nap, óra, perc) és pontos helyének rögzítése.

Minden esetben szerepelniük kell a következő adatoknak is:

– részes gépjárművek üzembentartójának adatai

– részes gépjárművek forgalmi rendszáma és típusa

– gépjárművezetők adatai

– felelősségbiztosítási adatok

– részesek aláírása.

A nyomtatványon erre a célra szolgáló 13. pont alatt a baleset körülményeit vázlatszerűen, de egyértelműen le kell rajzolni, oly módon, hogy a részes gépjárművek az „A” és „B” oszlopokban szereplő adatokhoz minden kétséget kizáróan kapcsolhatóak legyenek. A rajz alapján esetleg mégis előforduló félreértések megelőzése érdekében a 12. pontban szereplő lehetőségek közül – két egymást keresztező, egyenes vonallal (+/x jellel) – a megfelelő gépjárműhöz tartozót meg kell jelölni. A jelzésnek tehát közvetlenül a mellette szereplő oszlop adatai szerinti gépjárműre és nem a másik részes félre kell vonatkozniuk, ugyanis a kitöltött nyomtatvány későbbi – biztosító általi – értelmezése is eszerint történik majd.

Megkönnyítheti a felelősség igazolását és ezzel a kárrendezési eljárást, amennyiben az esetleges független szemtanú(k) adatai (név, cím, esetleg telefonszám) az 5. pontban feltüntetésre kerülnek. (Nem minősül függetlennek a tanú, ha valamelyik balesetben részes gépjármű utasa, a részes felekkel rokoni vagy egyéb olyan jellegű kapcsolatban áll, mely alapján a felelősség megállapításához érdeke fűződik.)

Amennyiben a baleset valamelyik részese járműszerelvény volt, ügyelni kell arra, hogy a bejelentőlapon mind a vonójármű, mind pedig a vontató adatai szerepeljenek.

– Mi a teendő akkor, ha nincs egyik félnél sem baleseti bejelentő?

– Amennyiben sem baleseti bejelentő, sem olyan papírlap nem áll rendelkezésre, amelyen a részesek adatai, a káresemény bekövetkezésének körülményei rögzíthetők, tanácsos a helyszínre rendőrt hívni. Az eljáró rendőrnek lehetősége van hivatalos formában igazolni a szükséges adatokat, a baleset bekövetkezésének körülményeire, valamint a felelősség kérdésére vonatkozó nyilatkozatokat.

– Milyen balesetek esetén kell feltétlenül rendőrt hívni?

– Amennyiben az érintettek a felelősség kérdésében nem tudnak megegyezni, a baleset személyi sérüléssel jár együtt, az anyagi kár jelentős vagy a balesetnek külföldi részese is van, mindenképpen rendőrt kell hívni.

A részesek kötelesek megvárni a rendőr megérkezését, és ezt követően a helyszínt már csak a rendőr engedélyével hagyhatják el.