273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet

Hatályos: 2012.01.01 –

273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet

a munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról

A Kormány a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdés meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed a munkavédelmi hatósági eljárásra és a munkavédelmi hatósági eljárást lefolytató munkavédelmi hatóságra.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) veszélyeztetés: munkaeszköz, anyag, keverék, munkafolyamat, munkaszervezés, technológia esetén – ideértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is – a szükséges védelem elmaradása;

b) közvetlen veszélyeztetés: a veszélyeztetés térben és időben konkretizálódik, tehát meghatározott személyt vagy személyeket érint, realizálódása előreláthatóan rövid időn belül bekövetkezhet;

c) súlyos veszélyeztetés: amelyet jogszabály annak minősít, továbbá amely a baleset, betegség bekövetkezésének magas valószínűségét jelenti, és amelynél a nagymértékű károsodás várható, különösen a súlyos munkabaleset, foglalkozási megbetegedés vagy fokozott expozíció;

d) munkavédelmi norma: a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 11. § és 12. §-ában meghatározott munkavédelemre vonatkozó szabályok.

3. A munkavédelmi bírság kiszabására vonatkozó különös szabály

3. § A munkavédelmi bírság kiszabásakor a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény alkalmazása során közvetlen veszélyeztetésnek a 2. § b) pontjában meghatározott magatartást kell tekinteni.

4. A munkavédelmi bírság mértéke

4. § A munkavédelmi bírság alapösszege a súlyosan veszélyeztetett munkavállalónként ötvenezer forint.

5. § A munkavédelmi bírság mértéke a 4. §-ban meghatározott alapösszeg és a 6. §-ban alkalmazandó szorzók alapján, a 7. § szerinti emelési és csökkentési lehetőség figyelembevételével kerül kiszámításra, azzal, hogy a bírság mértéke nem lehet kevesebb a munkavédelmi bírság az Mvt.-ben meghatározott legkisebb vagy több az Mvt.-ben

meghatározott legnagyobb összegénél.

6. § (1) A munkavédelmi hatóság a hatósági eljárás során

a) 2–4 munkavédelmi normasértés esetén 1,5-szörösére;

b) 5–7 munkavédelmi normasértés esetén 2-szeresére;

c) 8 vagy annál több munkavédelmi normasértés esetén 3-szorosára emeli meg a munkavédelmi bírság mértékét.

(2) Ha a munkavédelmi hatóság a hatósági eljárás során azt állapítja meg, hogy a munkavállaló súlyos veszélyeztetésének időtartama bizonyítottan

a) egy óránál tovább fennállt, 1,3-szorosára;

b) nyolc óránál tovább fennállt, 1,5-szörösére;

c) egy hétnél tovább fennállt, 3-szorosára;

d) egy hónapnál tovább fennállt, 5-szörösére emeli meg a munkavédelmi bírság mértékét.

(3) Ha munkáltató mulasztása miatt

a) fokozott expozíció következett be, 1,2-szeresére;

b) munkabaleset vagy egészségkárosodás következett be, 1,5-szörösére;

c) súlyos munkabaleset – kivéve halálos munkabaleset – következett be, 3-szorosára;

d) halálos munkabaleset következett be, 10-szeresére emeli meg a munkavédelmi hatóság a munkavédelmi bírság mértékét.

(4) Ha a munkavédelmi hatóság korábbi hatósági eljárása során feltárt súlyos veszélyeztetés miatt a munkáltatóval szemben jogerősen munkavédelmi bírságot szabott ki a hatósági ellenőrzést megelőző két éven belül, akkor a munkavédelmi bírság mértékét 1,5-szörösére emeli meg.

(5) A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás vagy természetes személy munkáltató munkavédelmi normasértése esetén a munkavédelmi bírság mértéke 0,8-szorosára csökken.

7. § (1) Az 5. § alapján megállapított munkavédelmi bírság mértékét a munkavédelmi hatóság mérlegelési jogkörében legfeljebb 20%-kal megemelheti ha

a) megállapítja, hogy a határértékkel jellemzett kóroki tényezőkre megadott határérték túllépése a 10%-ot meghaladja,

b) megállapítja, hogy a munkavédelmi normában meghatározott mérték túllépése a 10%-ot meghaladja,

c) a munkáltató nem bízott meg munkavédelmi szakembert a munkavédelmi feladatok ellátására,

d) nincs a munkáltatónál biztosítva a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás,

e) a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet szerinti II. vagy III. veszélyességi osztályba sorolt munkáltatónál az előírt kockázatértékelés hiányzik,

f) a munkavédelmi oktatás nem került megtartásra;

g) a munkáltató nem szervezte meg a munkavédelmi képviselő választását olyan esetben, amikor ez kötelező lett volna, vagy nem biztosította a megválasztott munkavédelmi képviselő működési feltételeit,

h) jogszabályban meghatározott esetekben a munkáltató nem alkalmazott biztonsági és egészségvédelmi koordinátort, vagy

i) megállapítja, hogy a munkáltató a munkavégzés hatókörében tartózkodó személy életét, testi épségét és egészségét is veszélyezteti.

(2) Az 5. § alapján megállapított munkavédelmi bírság mértékét a munkavédelmi hatóság mérlegelési jogkörében legfeljebb 20%-kal csökkentheti ha

a) a munkáltató tényfeltárást segítő magatartást tanúsított;

b) a veszélyeztetés megvalósulásában a munkavállaló szabályszegő magatartása is közrejátszott vagy

c) a munkáltató a hatályos munkavédelmi előírásoknál szigorúbb megelőző intézkedéseket valósít meg.

5. Átmeneti és záró rendelkezések

8. § Ez a rendelet 2012. január 1. napján lép hatályba.
9. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult munkavédelmi hatósági eljárásokban kell alkalmazni.

A BM/855/2012. számú kormány-előterjesztése az egyes közlekedési szabálysértések miatt alkalmazandó helyszíni bírság, illetve a szabálysértési eljárás során alkalmazandó pénzbírságok összegéről, valamint a szabálysértéssel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló kormányrendelet kiadásáról

Általános indoklás

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs.tv.) 250. § (1) bekezdés c) pontja felhatalmazást ad a kormány részére, hogy meghatározza a Szabs. tv. XXVII. és a XXVIII. fejezetben foglalt egyes szabálysértések esetén a pénzbírság, illetve a helyszíni bírság kötelező mértékét.

A tervezet a közlekedésbiztonság további javítása, a balesetek súlyosságának csökkentése érdekében, továbbá azon szabálysértések esetében, amelyeknek gyakori elkövetésük miatt indokolt, a megelőzés és a kellő visszatartó hatás elérése érdekében meghatározza azokat az egyes szabálysértéseket, amelyek esetében a helyszíni bírságolás, illetve a szabálysértési eljárás során – mérlegelés nélkül – kell alkalmazni az egyes szabálysértések alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések megsértéséhez rendelt bírságösszeget.

Az egyes elkövetési magatartások meghatározására a cselekmények elszaporodottságát és közlekedésbiztonságra gyakorolt hatásának súlyosságát alapul véve került sor. A tervezet biztosítja, hogy az egyes jogsértések elkövetése esetén a szubjektív elemeket kizárva kizárólag a cselekmény társadalomra való veszélyességi fokát, a közlekedési szabályok gyakoriságára figyelemmel kerüljön sor a bírság kiszabására. A meghatározott összegű pénzbírság alkalmazása hozzájárul a jogbiztonság erősítéséhez is, mivel mindenki előtt ismertté válik, hogy az adott szabálysértés esetén milyen összegű bírság kiszabására kerül sor.

Amennyiben az előterjesztést a kormány megtárgyalja és elfogadja, a kormányrendelet 2012. április 15-én lép hatályba.

Szerkesztőségi elgondolkoztató

Ha a műszaki vizsgán derül ki, hogy a forgalmi korábban lejárt, ennek nincs büntetési következménye. Ha a rendőr elkapja van, vizsgán nincs. A vizsga során nem kell vizsgálni, hogy a jármű hogyan került oda. Hozhatta próbarendszámmal, autómentőn stb. Egyébként a vizsga napjára a közlekedési hatóság adhat útvonalengedélyt, ez a rendelkezés nem változott meg. Az autó levizsgázik, a vizsga napjával kap érvényesítést.

Miért nem lehet a „túlfutó” autó üzemeltetőjét a vizsgán a késedelem mértékével arányosan szabálysértési eljárásban (vagy megtalálandó a jogcím) megbüntetni? A német rendszerben büntetnek. Sőt, úgy tudjuk, a németeknél ha lejárt forgalmival okoz balesetet, a biztosító nem fizet.

Semmi nem írja elő, hogy ha lejárt a műszaki és nem akarják használni az autót, ki kell vonatni ideiglenesen a forgalomból. Ha az illetőnek az a hobbija, hogy ekkor fizeti a biztosítást, adót stb., ehhez senkinek semmi köze, megteheti. Igen, de ez nem életszerű! Miért kell elfogadni azt, hogy neki ez a hobbija. Dehogy ez a hobbija! Arra játszik, hogy tudja húzni a dolgot. És ha ehhez még „ruhásszekrény” alkata is megvan, nincs az a rendőr, amelyik megállítaná. A fene nagy demokráciának és szabadosságnak is (talán) van határa.