2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről

Bevezetőként idézünk a törvény szövegéből, mely a Magyar Közlöny 160. számában (2011. december. 27.) jelent meg. A törvény 2012. január 1-jével lépett hatályba.

„IV. FEJEZET A SZAKKÉPZÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE

1. A szakképzés intézményei

4. § (1) A szakképzés intézményei:

a) a szakközépiskola,
b) a szakiskola, beleértve a speciális szakiskolát és a készségfejlesztő speciális szakiskolát is [a továbbiakban az a) és b) pont alattiak együtt: szakképző iskola],
c) az állami felnőttképzési intézmény, valamint
d) a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzést folytató intézmény.

(2) A szakképző iskola a szakképzési feladata hatékonyabb ellátása érdekében – az e törvényben meghatározottak szerint – térségi integrált szakképző központ keretében működik.

(3) A szakképző iskola létesítésére, fenntartására és működésére – e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével – a nemzeti köznevelésről szóló törvény, az állami felnőttképzési intézmény létesítésére, fenntartására és működésére a felnőttképzésről szóló törvény, a térségi integrált szakképző központ létesítésére, fenntartására és működésére e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Jogszabályban meghatározott feltételekkel rendelkező egyéni vállalkozó, jogi személyek és ezek jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságai szakképző iskola fenntartása nélkül, más szervezeti keretben is folytathatnak iskolai rendszerű szakképzésben gyakorlati képzést.

2. A szakképző iskola fenntartása és a térségi integrált szakképző központ

5. § (1) A szakképző iskola állami, önkormányzati fenntartója szakképzési feladatait egyetlen szakképző iskola fenntartásával látja el, a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivételekkel.

(2) Ha az állami, önkormányzati fenntartónként számított szakképző iskolai tanulói létszám az adott fenntartó esetében meghaladja a tízezret, akkor az állami, önkormányzati fenntartó több szakképző iskola fenntartásával is elláthatja a szakképzési feladatokat úgy, hogy valamennyi szakképző iskola tanulói létszáma az ötezer főt meghaladja.

(3) A (2) bekezdés szerinti tanulói létszám megegyezik a szakképző iskolai osztályban tanulók – három tanítási év átlagában számított – hivatalos októberi statisztikai létszámával. A tanulói létszám megállapításánál az esti és a levelező oktatás munkarendje szerinti oktatásban részt vevő tanulók létszámát kettővel kell elosztani.

(4) Ha a megyében az állami, önkormányzati fenntartású szakképző iskolai tanulólétszám a tízezret nem éri el, a megyei szakképző iskolai feladatok legfeljebb két – legalább kétezer tanulóval működő – állami, önkormányzati fenntartású szakképző iskola keretében láthatóak el.

(5) Kizárólag művészeti szakmacsoportba tartozó szakképzési feladatok, valamint a speciális szakiskolai és a készségfejlesztő speciális szakiskolai feladatok önálló szakképző iskola keretében is elláthatóak, amely szakképző iskolára a (2)–(4) bekezdésben foglalt létszámfeltételeket figyelmen kívül kell hagyni.

(6) A térségi integrált szakképző központ a szakképzési feladatellátás olyan együttműködési rendszere, amelynek feladata az állami, önkormányzati feladatellátásban a szakképzés térségi feladatainak összehangolása, a képzés és a forrásfelhasználás hatékonyságának növelése, a szakképzési feladatellátás optimalizálása, a párhuzamos képzések és fejlesztések kiküszöbölése, valamint a munkaerő-piaci igények iskolai rendszerű szakképzésben való érvényesítése. A térségi integrált szakképző központ tagjai egyéb feladatok végrehajtásában is együttműködhetnek.

(7) Térségi integrált szakképző központ állami, önkormányzati fenntartó esetén az (1)–(5) bekezdés szerint működő egyetlen szakképző iskola, ha a (3) bekezdésben meghatározott számítás szerinti tanulói létszáma meghaladja a kétezret, és a szakképző iskola (tagintézménye és telephelye) más térségi integrált szakképző központnak nem tagja.

(8) Egy szakképző iskola több térségi integrált szakképző központnak nem lehet tagja.

(9) A térségi integrált szakképző központot az állami szakképzési és felnőttképzési szerv tartja nyilván.

(10) A térségi integrált szakképző központ – a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározottak szerint – részt vehet az iskolarendszeren kívüli szakképzésben.

(11) A fenntartó a (2)–(4) bekezdésben foglalt létszámfeltételek teljesülését szakképző iskolájában folyamatosan vizsgálja. Amennyiben a hivatalos októberi statisztikai adatok alapján a fenntartó azt állapítja meg, hogy intézményében a (2)–(4) bekezdésben előírt feltételek szerinti tanulói létszám nyolcvanöt százalékát egymást követő két tanévben a (3) bekezdés szerinti tanulói létszám nem éri el, úgy a fenntartó intézkedési tervet készít, amelyet a területileg illetékes kormányhivatal hagy jóvá, ennek alapján a fenntartó a következő tanév végéig dönt az átszervezésről.

(12) A szakképzési feladatellátásban a települési önkormányzat fenntartóként a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott köznevelési szerződés és az e törvényben meghatározott szakképzési megállapodás alapján részt vehet azzal, hogy

a) a szakközép-iskolai feladatellátásban az azonos feladatellátási helyen a szakközépiskolai feladatok mellett más, a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó, nem szakképzési feladatot is ellát, és a fenntartott intézményben a szakközép-iskolai tanulólétszám aránya nem haladja meg a huszonöt százalékot,

b) a szakközépiskola kizárólag a művészeti szakmacsoportban lát el szakképzési feladatokat, az a) pontban meghatározott létszámarány teljesítése nélkül,

c) az átvett feladatok tekintetében a felnőttoktatási feladatokat is köteles átvenni, ha a felnőttoktatási feladat ellátására vonatkozóan köznevelési szerződés és szakképzési megállapodás nincs.

(13) A (12) bekezdésben meghatározott fenntartó részt vehet a speciális és a készségfejlesztő speciális szakiskolai feladatellátásban. A (12) bekezdés a) pontja szerinti létszámarányt a köznevelési szerződés megkötésekor kell vizsgálni azzal, hogy az iskola hivatalos októberi statisztikai adatai alapján három tanítási év átlagában a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő iskolai tanulóinak létszámát kell figyelembe venni.

(14) Az OKJ-ban meghatározott, agrárágazathoz tartozó szakképesítésben államilag támogatott iskolai rendszerű szakképzés kizárólag a vidékfejlesztésért felelős miniszter által alapított és fenntartott szakképző iskolában, vagy más fenntartó esetén – a vidékfejlesztésért felelős miniszter egyetértésével kötött – a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott köznevelési szerződés és szakképzési megállapodás alapján folyhat.”

A szakiskola 2+2 év, vagy 3 év; sikeres szakmai vizsga után 2 vagy 3 év tanulással (a 23. § 24. § szerint több különböző úton) érettségit tehet a tanuló.

A szakközépiskolában a 9–12. évfolyamon érettségi tantárgyak + ágazati szakképzési kerettanterv szerinti tantárgyak.

A 12. után az érettségivel együtt az ágazatra előírt kötelező érettségi vizsgatárgyból szakmai érettségi vizsga van. A vizsgázó szakmai érettségi végzettséget szerez, mely nem OKJ szakképesítés.

A 13. évfolyamon egységes és kötelező szakképzési kerettanterv szerint kell tanítani (lefedi az időkeret 90%-át), teljesítése után komplex szakmai vizsga, a vizsgázó OKJ szakmát szerez.

Aki korábban nem érettségizett az ágazati kerettanterv szerint (pl. gimnáziumból vagy más ágazat szakközépiskolájából jött), az a 13. évfolyamon ágazati kerettanterv szerint tanul és a 14. évfolyamon készül szakmai vizsgára.

Heti kötelező óraszám megosztása:

évfolyam ágazati kerettanterv NAT

9–10. 30% kb. 8 óra/hét 70%

11–12. 40% kb. 12 óra/hét 60%

A vizsgabizottság négytagú lesz, a képzés egyik oktatója is bizottsági tag.

Az államilag finanszírozott képzés feltételei szigorodnak. Iskolatípusonként ugyan változó, de ingyenes csak egy vagy két évismétlés és az első javítóvizsga.

A törvényben meghatározott időpontok:

– az új OKJ kiadása 2012. 04. 30-ig,

– szakmai és vizsgáztatási követelmények 2012. 05. 31-ig,

– ágazati szakképzési kerettantervek 2012. 07. 31-ig,

– RFKB-k megszűnnek 2012. 09. 30.,

– megyei fejlesztési, képzési bizottságok 2012. 10. 01-től működnek,

– a központi programokat (részletes tanterveket) legkésőbb 2013. 12. 31-ig kell kiadni,

– 2013. 01. 01-től a 42. § szerint csak az köthet tanulószerződést, aki eredményes szintvizsgát tett (a szintvizsgát szabályozó 28. § nem foglalkozik a szakközépiskolával, a tanulószerződés feltételeit meghatározó 42. § (2) c pontja azonban a szakközépiskolát végzett tanulónak is előírja a szintvizsgát).

– a már megkötött tanulószerződéseket és együttműködési megállapodásokat 2012. 03. 31-ig módosítani kell a törvényben meghatározott tartalommal,

– az új szerződéseket LEHETŐLEG (törvény helyett ajánlás?) 2012. 08. 15-ig kell megkötni.

Az együttműködési megállapodásokat a területileg illetékes kamara ellenjegyzi.

A 280/2011. kormányrendelet szerint a közlekedés szakmacsoportra már nem igaz a 2011. CLV törvényben meghatározott 440 ezer Ft-os normatíva. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy a szakmacsoport minden szakképesítésére igaz lehet a 0,7609-es szorzó, szakmánként nagyon különböznek a képzés költségei (például az autószerelő szembe állítva a szállítmányozási ügyintézővel).

Továbbra is aggódom az ágazati kerettanterv miatt, amelyet 2012. 07. 31-ig ki kell adni, és még azt sem látom tisztán, hogy milyen ágazatok lesznek. A közlekedés szakmacsoportba besorolt szakképesítéseket megalapozó ágazati kerettanterveket a szakmák elvárt megalapozása miatt (egy év beszámítása szakmánként) már az alapozásnál legalább négy területre kellene osztani:

1. közlekedésgépészet,
2. közlekedéselektronika,
3. közlekedés-üzemvitel,
4. közlekedésépítészet.

A NAT már megjelent, de ebből még nem lehet megjósolni, hogy a szakképzésre fordított megnövelt idő mely tantárgyak helyett lesz a szakközépiskolákban. Biológia? Földrajz? Ének-zene? Vizuális kultúra? Idegen nyelv? Informatika?