Szükség lehet rá - Ki is az a "hatósági közvetítő"?

A „hatósági közvetítő” intézményét a 2004. évi CXL. törvény, a közigazgatási eljárási törvény, közismerten a KET., határozza meg.

A hatóság és az ügyfél, valamint az ellenérdekű ügyfelek közötti vita rendezése érdekében a hatóság hatósági közvetítőt vehet igénybe. A lényege, hogy a hatóság és az ügyfél közötti vita, probléma megoldásában működik közre. Inkább az ügyfelet képviseli a hatóság felé, szakmai és államigazgatási ismeretek birtokában. Egy kicsit olyan, mintha az ügyvédje és a szakértője is lenne az ügyfélnek a hatósággal szemben. Kirendelheti a hatóság is, de kérheti az ügyfél is. Az egyik szakterület a közlekedésigazgatás, tehát a vizsgálóállomásoktól a felépítménygyártókig, a közúti közlekedési szolgáltatóktól a közlekedési hatósággal bármilyen kapcsolatba kerülő egyszerű ügyfélig bárki kérheti a hatósági közvetítő közreműködését, mely országos hatáskörű jogosítvány.

A hatósági közvetítő

a) gondoskodik arról, hogy az érintettek hiteles, szakszerű és közérthető tájékoztatást kapjanak mind az eljárás céljáról, mind az annak megvalósulása kapcsán várható következményekről, illetve az esetleges kedvezőtlen változások (hatások) megelőzésére vagy mérséklésére irányuló intézkedésekről,
b) tájékoztatja az ügyfeleket az ügyben irányadó jogszabályok rendelkezéseiről, az anyagi jogi és eljárásjogi jogszabályokban meghatározott jogaikról,
c) közvetít a hatóság és az ügyfelek, illetve az ellenérdekű ügyfelek között annak érdekében, hogy az eljárás céljának eléréséhez kölcsönösen elfogadható megoldási módot találjanak,
d) összegyűjti és rendszerezett formában a hatóság rendelkezésére bocsátja az ügyfelektől beérkezett, az eljárás tárgyára vonatkozó észrevételeket.

A hatóság – ha törvény azt nem zárja ki vagy nem korlátozza – lehetővé teszi a hatósági közvetítő számára eljárási feladatainak ellátásához szükséges mértékben az iratokba való betekintést, továbbá megad számára minden olyan segítséget, amely szükséges a tevékenységének ellátásához.

A hatósági közvetítő köteles megőrizni a tevékenysége során tudomására jutott védett adatot, és köteles gondoskodni a személyes adatok védelméről.

Ha a hatósági közvetítő a neki felróható okból nem teljesíti feladatát, eljárási bírsággal sújtható, és a felmerült költségek viselésére kötelezhető.

A hatósági közvetítőt munkájáért díj illeti meg, és a költségviselés szabályai szerint igényt tarthat költségeinek megtérítésére.

A kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a hatósági közvetítőkről vezetett nyilvántartása tartalmazza a hatósági közvetítő természetes személyazonosító adatait, képesítését, az elérhetőségéhez szükséges adatokat, valamint azt a tevékenységi kört, amelyben hatósági közvetítőként eljárhat.

Ki lehet hatósági közvetítő?

A 185/2009. (IX.10.) Korm. rendelet. 1. § értelmében hatósági közvetítő az lehet, aki

1.) magyar állampolgár, vagy külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, a Ket. szerinti eljárási képességgel rendelkező személy, aki
2.) felsőfokú végzettséggel vagy azzal egyenértékű elismert külföldi oklevéllel rendelkezik és
3.) hatósági közvetítői vizsgát, vagy közigazgatási szakvizsgát tett, vagy – a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerint – közigazgatási szakvizsgával egyenértékű képesítéssel rendelkezik.

Meg kell jelölni a szakterületet és csak az engedélyezett területen működhet.

A fenti információkat egyrészről a Ket.-ből idéztük, másrészről Litter László úrtól kaptunk segítséget, aki közlekedési igazgatással kapcsolatos tevékenységben hatósági közvetítő. Forduljon hozzá bizalommal, akinek e téren ügye van, segítségre van szüksége.

A Litter-V. Járműgépész Mérnöki Iroda elérhetősége:

Litter László okl. gépészmérnök 
igazságügyi műszaki szakértő 
járműtervezés műszaki szakértő 
emelőgép műszaki szakértő.
7630 Pécs, Hengermalom u. 4.a
mobil: +36-30/458-8609.
litter@dravanet.hu web: www.litterv.hu