A véleménynyilvánítás egyenes ága

November végén hirdették ki a 2010. évi CXXXI. törvényt, mely a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvétel feltételeit szabja meg. A Kormány „feladatának ellátása során együttműködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel (…) a jogszabályok előkészítésében, elősegítve ezzel (…) a jogszabályok minőségének és végrehajthatóságának javítását”.

Üdvözlendő újdonság ez, mely többek mellett az érdekvédelmi szervezetek jogait és lehetőségét intézményesíti a jogszabályok előkészítésében, véleményezésében. A mi szakmai területünkön a „nép hangja” jobbára feljutott, és volt, hogy nem csak formálisan meg is hallgattatott, de a dolgok menetére inkább az „ad hoc” és a „kegyes jóindulat” volt jellemző. Talán most…

Társadalmi egyeztetés

A törvény hatálya a miniszterek által előkészített jogszabálytervezetek és jogszabálytervezetek megalapozását szolgáló szabályozási koncepciók természetes személyek, valamint nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek által történő véleményezésére terjed ki. Ez a társadalmi egyeztetés. Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a törvény, a kormányrendelet és a miniszteri rendelet tervezetét és indokolását.

A társadalmi egyeztetés formái a következők:

a) a honlapon megadott elérhetőségen keresztül biztosított véleményezés,

b) a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter által bevont személyek, intézmények és szervezetek által történő közvetlen véleményezés.

A honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül bárki névvel véleményt nyilváníthat. A tervezetet a kormányzati szervekkel való egyeztetésre bocsátással egyidejűleg úgy kell közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan megfelelő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez és a vélemények kifejtéséhez, továbbá a jogszabály előkészítőjének arra, hogy a beérkezett véleményeket, javaslatokat érdemben mérlegelhesse.

Közvetlen egyeztetés

A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter stratégiai partnerségi megállapodásokat alakít ki. A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter e megállapodások révén szoros együttműködést alakíthat ki azon szervezetekkel, amelyek készek a kölcsönös együttműködésre, és amelyek az adott jogterületek szabályozásának előkészítésében széles társadalmi érdeket jelenítenek meg vagy az adott jogterületen tudományos tevékenységet végeznek.

Stratégiai partnerség alakítható ki különösen

a) a civil szervezetekkel,

c) szakmai, tudományos szervezetekkel,

e) érdek-képviseleti szervezetekkel,

g) a felsőoktatási intézmények képviselőivel.

Az együttműködés feltételeit és kereteit a stratégiai partner és a miniszter között határozott idejű megállapodásban kell rögzíteni. A megállapodást a honlapon mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni.

A stratégiai partner kötelessége, hogy a közvetlen egyeztetés során az adott jogterülettel foglalkozó, stratégiai partnerséggel nem rendelkező szervezetek véleményét is megjelenítse.

A személyes részvétellel történő egyeztetés tartása esetén, a tárgyalás előtt a felkészüléshez szükséges, megfelelő időben kell értesíteni a feleket a találkozó időpontjáról. A személyes részvétellel történő egyeztetésről összefoglalót kell készíteni, amelyet a honlapon közzé kell tenni. Az összefoglalónak tartalmaznia kell a stratégiai partner által képviselt indokolt álláspontokat.

Forrás: Magyar Közlöny 181. szám