Hamis ígéretek, valódi veszélyek

A magyarországi gépjárműtechnikai információ és adatbázisgyártók és forgalmazók az elmúlt időben sajnálatos módon olyan tapasztalatokra tettek szert, hogy az ő, tulajdonosaik vagy üzleti partnereik szellemi tulajdonát képező szoftverek és adatbázisok, illetőleg az azokból származó adatok jogellenes többszörözési és terjesztési cselekmények folytán kikerültek és rendszeresen kikerülnek az engedélyezett felhasználói körből és egyre több autószerviz és más felhasználó használja engedély nélkül azok mindenféle illegális változatait.

Ezért úgy döntöttek, hogy a szellemi tulajdonjog védelmének hatékony elősegítése érdekében olyan érdekvédelmi szervezetet hoznak létre, amely a hagyományos jogi eszközöket erősítve, illetve amellett más alternatív módokon, összehangoltan próbálja meg szakterületükön visszaszorítani ezt a jelenséget.

Az érdekvédelmi szervezet munkájában a jövőben együtt tud működni a HENT-tel.

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) a szellemi tulajdonjogok megsértése elleni küzdelmet érintő kérdésekben, a hamisítás elleni cselekvési tervek kidolgozásában és végrehajtásában közreműködő javaslattevő, véleményező és tanácsadó fórum, amely a szellemi tulajdonnal és annak védelmével összefüggő feladat- és hatáskörrel rendelkező állami szervek és a szellemi tulajdon védelmével érintett piaci szereplők, társadalmi és gazdasági érdekképviseleti szervezetek képviselőit fogja össze.

Tagjai egyrészt a szellemi tulajdonnal és annak védelmével összefüggő feladat- és hatáskörrel rendelkező állami szervek (így például az Országos Rendőr-főkapitányság, a Vám- és Pénzügyőrség, a BSA, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság stb., valamint több, hatáskörrel rendelkező minisztérium), másrészt a szellemi tulajdon védelmével érintett piaci szereplők, társadalmi és gazdasági érdek-képviseleti szervezetek képviselői.

A HENT küldetése az állami szervek és a társadalmi, illetve gazdasági érdek-képviseleti szervezetek közötti eredményes együttműködés előmozdítása a szellemi tulajdon védelme területén, így különösen az alábbi kérdésekben:

– hamisítás elleni nemzeti stratégia és az ahhoz kapcsolódó intézkedési terv kidolgozása, végrehajtásuk összehangolása;
– hamisítás elleni cselekvési tervek kidolgozása, ezek végrehajtása;
– tudatosságnövelő, felvilágosító programok, kampányok kezdeményezése, végrehajtása;
– a hamisítás elleni fellépésben közreműködő rendészeti és igazságügyi szervek alkalmazottainak továbbképzése;
– javaslattétel a szellemi tulajdonjogok érvényesítését szolgáló jogszabály-alkotási és szabályozási tevékenységre a feladatkörrel rendelkező miniszternek.

A HENT tevékenységét három pillér mentén végzi, ezek a statisztika, a jogérvényesítés és a tudatosságnövelés. A statisztikai pilléren belül a hamisításra vonatkozó statisztikai adatok rendszerbe foglalása a cél annak érdekében, hogy a szellemi tulajdonjogok megsértésének hazai mértékéről és jellemzőiről, valamint a hamisítás által okozott kár mértékéről valós és módszertanilag megalapozott helyzetkép készüljön. A jogérvényesítési pilléren belül egyrészt a vonatkozó jogszabályok és a joggyakorlat felülvizsgálata zajlik, másrészt a HENT képzéseket szervez a jogérvényesítésben részt vevő hatóságok részére, mivel a hatékony jogérvényesítésnek elengedhetetlen feltételei a jól képzett hatósági szakemberek. A hatósági szakemberek szellemi tulajdonvédelmi képzésén túl azonban a lakosság általános tudatosságának növelésére, felvilágosítására is szükség van. A tudatosságnövelő pillér keretében a HENT lakossági kampányokat szervez a szellemi tulajdon védelmének fontosságát, valamint a hamisítás, kalózkodás elutasítását hangsúlyozva. Pl. „Hamis ígéretek, valódi veszélyek” címet viselő hamis tárgyak kiállítás.

A versenyképes, innovatív és tudásalapú gazdaság alapja a kreatív, alkotó munka tiszteletben tartása és a kutatási-fejlesztési, a kulturális iparági, valamint a fogyasztói bizalom megőrzéséhez szükséges marketing ráfordítások eredményeként létrejövő szellemi tulajdon hatékony védelme. A szellemi javak sérelmére elkövetett jogsértések elkövetői a szellemi tulajdon értékét felismerve, mások munka- és anyagi befektetéseit kihasználva tesznek szert haszonra. A „hamisítási üzletág” pedig jövedelmezőnek bizonyul, hiszen a hamisítás egyre nagyobb méreteket ölt és a hamisítással érintett termékek palettája is egyre szélesedik. A luxustermékek hamisításán túllépve ugyanis ma már minden árut hamisítanak, amire csak fogyasztói kereslet mutatkozik, a ruházati és kozmetikai cikkektől az elektronikai termékeken és autóalkatrészeken át az autóipari szoftverekig. A szerzői jog által védett tartalmak illegális úton való terjesztésére pedig már üzleti modelleket is kidolgoztak modern korunk „kalózai”.

A hamisítás és kalózkodás jelensége a gazdasági szereplőknek súlyos anyagi veszteséget (értékesítési volumen csökkenése, bevételkiesés, amely munkahelyek megszűnéséhez vezet) és erkölcsi kárt (bizalomvesztés az eredeti termék iránt) okoz, ezen felül pedig egész gazdaságunkra, társadalmunkra negatív hatással bír, hiszen költségvetési bevételkiesést eredményez. Negatívan hat a foglalkoztatottságra és az innovációra is, ami a gazdasági növekedés lassulását idézi elő.

Sajnálatos módon a hamisítás és kalózkodás okozta jelentős és növekvő mértékű kár ellenére a jelenséget nem kíséri megfelelő fokú társadalmi elutasítás, a lakosság jelentős része tájékozatlan az iparjogvédelmi és szerzői jogokkal kapcsolatban.

A szellemi tulajdonjogok megsértésének csökkentése érdekében nem elegendő csupán a jogsértőkkel szembeni hatósági fellépést eredményesebbé tenni, hanem a keresleti oldalt is kezelni kell, azaz a fogyasztók, a lakosság tudatosságnövelésével a hamis, illetve kalóz termékek iránti keresletet is csökkenteni kell.

A hamisítás elleni fellépés hatékonyabbá tétele csak tudatos, szervezett és kitartó küzdelem eredményeként érhető el, amelyben mind az állami szerveknek, mind az érintett iparágaknak részt kell venniük.

Az alakulóban lévő érdekvédelmi szervezet örömmel üdvözölte, hogy a szakterületükön is jelen lévő tömeges szellemi tulajdonjogok megsértésével járó jelenséget a kormányzat felismerte és már 2008-ban létrehozta az aktívan működő HENT-et. Így várhatóan a jövőben a HENT tapasztalataira alapozva a szervezet hatékony munkát fog végezni mind a területünket felölelő jogszabályalkotásban, mind a szellemi tulajdonjogok megsértésének csökkentése érdekében.