Változások a kötelező gépjármű-biztosítás szabályozásában

Az utóbbi években megszokhattuk, hogy minden évkezdet jelentős változást hoz az autósok életében, hiszen általában január 1-jén lép életbe a legtöbb új szabályozás, rendelet, törvény. 2010-ben egy másfél évtizede működő, minden gépjármű-üzembentartót érintő rendszer változik meg alapvetően, azaz új szabályok vonatkoznak a röviden csak „KGFB”-nek nevezett biztosításra. E cikkben ezen változásokat foglalom össze röviden.

A változásokat az okozza, hogy a korábbi 190/2004. számú kormányrendeletet a 2009. évi LXII. törvény váltotta fel 2010. január 1-től. Az autósokat érintő változások a következők:

– Az eddigi naptári évforduló (jan. 1-től dec. 31-ig tartó időszak) helyett az ügyfél a szerződéskötéstől számított egy év után válthat biztosítót. Tehát egy március 10-én vásárolt gépjármű esetén következő év március 10-től lehet új biztosítást kötni. A biztosítóknak az október 30-i tarifahirdetési kötelezettsége megmarad, tehát minden biztosításkötés esetén az előző év októberében meghirdetett tarifa lesz az érvényes.

– A biztosítóknak a szerződés fordulónapját megelőzően legalább 50 nappal írásban értesíteniük kell az ügyfeleket a következő évi díjról. Az értesítés lehet elektronikus és papíralapú is, tehát aki megadta az e-mail címét a biztosítótársaságnak, annak érdemes az elektronikus postafiókját is rendszeresen megnéznie, valamint ha ezen címében változás következik be, arról is értesíteni kell a biztosítót.

– A biztosítási szerződések továbbra is határozatlan idejűek, a szerződést annak évfordulóját megelőzően legalább 30 nappal lehet felmondani. Felhívom a figyelmet, hogy ez a dátum az új rendszerben nem feltétlenül november végére esik!

– 2010-től a szerződő fél az üzembentartó és nem a tulajdonos. A korábban megkötött szerződések esetében, melyeknél a tulajdonos kötötte a szerződést, és üzembentartó is be van jegyezve, a szerződés tovább él, amíg az felmondásra nem kerül, vagy változás nem áll be a tulajdonos vagy az üzembentartó személyében.

– A bónusz-malusz rendszer annyiban változik, hogy az üzembentartó nyilatkozata alapján a szerződés azonnal besorolható a megfelelő osztályba, nem kell ehhez kivárni a kártörténeti igazolás beszerzését.

– Az üzembentartónak a – járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárműveket leszámítva – járművel kapcsolatos változások esetén (pl.: forgalomból kivonás, üzemben tartó változása, tulajdonosváltás) elegendő a helyi okmányirodát értesíteni. Az okmányirodák jelentik a változásokat a biztosítók felé, s ők 30 napon belül írásos tájékoztatást nyújtanak az üzembentartó felé. (pl.: szerződés megszűnése, bónusz-malusz besorolás)

– Egy új kategória került bevezetésre a biztosítási kötelezettséggel rendelkező járművek közé, tehát eddig a személygépjárműre, motorkerékpárra, tehergépkocsira, közúti vontatóra, pótkocsira, autóbuszra, trolibuszra, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, munkagépre és segédmotoros kerékpárra kellett biztosítást kötni, azonban 2010-től a négykerekű segédmotoros kerékpár (quad), valamint a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segédmotoros kerékpár (mopedautó) üzembentartójának is kell KGFB szerződéssel rendelkeznie.

– Flottaszerződésekre vonatkozóan is történt néhány változás: 2010-től csak egyéni vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság köthet flottaszerződést, és a gépjárművek számának minimum az öt darabot el kell érnie.

– Díjnemfizetés esetén a biztosító 60 napig nem mondhatja fel a szerződést, és a 30. nap után írásban felszólítást küld az ügyfélnek. Díjhátralékos időszakra késedelmi kamatot számíthat fel a biztosító. A díjnemfizetés okkal megszűnt szerződések esetében a biztosítónak kötelessége a megszűnést követő 15 napon belül az üzembentartónak igazolható módon értesítést küldeni.

– A károkozó a káreseményt 5 munkanapon, a károsult 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak.

– A kárrendezés során a biztosító a szükséges dokumentumok benyújtásától számítva 15 napon belül, hiányzó iratok esetében 3 hónapon belül köteles kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni.

– Ha a kárrendezés elhúzódik, a biztosító köteles késedelmi kamatot fizetni, melyről tájékoztatni kell az ügyfelet is.

Egyéb változások

– A központi kötvénynyilvántartó 15 napon belül értesíti az érintett biztosítót a központi járműnyilvántartásban (BM) szereplő járművek esetén a jármű forgalomból történő kivonásáról, forgalomba helyezéséről, a tulajdonjogot és üzembentartót érintő változásokról. A központi járműnyilvántartásban nem szereplő gépjármű üzembentartójának továbbra is 15 napon belüli közlési kötelezettsége van a felsorolt esetekben.

– Központi kártörténeti nyilvántartást hoznak létre, mely alapján működtetik a bónusz-malusz rendszert, és állítják ki a kártörténeti igazolásokat. A biztosítóknak 15 napon belül elektronikusan közölniük kell a szerződésekben bekövetkezett változást a kártörténeti információs rendszerrel.

– A MABISZ-díj megszűnik, helyette fedezetlenségi díj kerül bevezetésre, melynek díja kategóriánként meghirdetésre kerül a tarifákkal együtt, s ez a díj minden biztosító esetében kötelezően alkalmazandó.

– Változik a MABISZ által kezelt KGFB garanciaalap feladata is, mivel a jövőben az esetlegesen fizetésképtelenné vált biztosítók helyett helytállási kötelezettsége is lesz. Az alap feltöltése a biztosítók feladata a KGFB-ből származó árbevétel alapján.

– A kártérítési összeghatárok is változnak: személyi sérüléses károk esetében a korábbi 1,5 milliárd forintról 1,6 milliárd forintra növekszik a biztosító maximális kártérítési kötelezettsége, dologi károk esetén továbbra is 500 millió forint marad a kártérítési határ.

Fontos tudni, hogy továbbra is az üzembentartó kötelessége a szerződés megkötése és érvényben tartása, tehát neki kell ügyelnie arra, hogy a szerződés megkötésre kerüljön és a díja mindig rendezve legyen.

A változások 2011-ben is folytatódni fognak, hiszen jövőre megváltozik a díjszámítás egyik legfontosabb eleme, vagyis személygépkocsik és motorkerékpárok esetében nem a járművek motorjának térfogata, hanem a teljesítménye fog szerepelni a KGFB-tarifában mint egyik legfontosabb ismérv, haszongépjárműveknél pedig az alapvetően teherbírás szerinti besorolást a megengedett össztömeg szerinti besorolás váltja majd fel, kivéve az autóbuszokat, ahol továbbra is a férőhely lesz a besorolás alapja. Ezzel a változással várhatóan a kicsi, de erős motorral rendelkező autótulajdonosok fognak rosszul járni, tehát nekik kell magasabb díjat fizetni. Természetesen az új szabályozásnak idő kell, mire a biztosítási szerződés minden szereplője megtanulja azt, és megfelelően tudja alkalmazni, azonban véleményem szerint ezt a folyamatot a PSZAF is fokozottan figyelemmel fogja kísérni, és hivatalos állásfoglalásokkal igyekezik majd a piac megfelelő működését elősegíteni.