A tisztességtelen kereskedelem

A 2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról immár egy éve hatályos. Az Országgyűlés a fogyasztók érdekeinek védelme, a tisztességes piaci magatartás előmozdítása és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni hatékonyabb fellépés érdekében, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat felszámolását célzó szakmai önszabályozás gyakorlatának jelentőségét elismerve és e célból az önszabályozás keretében létrehozott magatartási kódexek betartásának ellenőrzését megerősítve alkotta a törvényt.

A végrehajtásért felelős három hatóság – panaszainkkal hozzájuk fordulhatunk – elégedett az elmúlt egy év tapasztalataival, így nem is terveznek változtatni a megállapodásukon.

A törvény megfogalmazza a hatóságok feladatait és a fogyasztók jogait, amennyiben egy kereskedő tisztességtelenül jár el tevékenysége során a fogyasztóval szemben. A törvény életbelépése óta a fogyasztóvédelemmel foglalkozó hatóságok – a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) – olyan kérdésekben is eljárhatnak kereskedők, szolgáltatók ellen, amelyek esetén eddig tehetetlenek voltak. Ennek köszönhetően sikerült visszaszorítaniuk a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat, és a fogyasztók tájékoztatása terén eredményesnek bizonyultak.

A GVH ugyan már korábban is szankcionált bizonyos kérdésekben, például a fogyasztó megtévesztése esetén, azonban csak akkor, ha az a fogyasztók széles körét érintette.

A legfontosabb kérdés, amit a törvény rendezni hivatott, a hatóságok hatáskörének rendezése. Az elmúlt egy év tapasztalatai szerint ezt sikerült is elérniük, mindhárom szervezet elnöke elégedetten nyilatkozott: az egy év alatt lefolytatott 1300 eljárás során egyszer sem fordult elő vitás kérdés, hogy mikor ki járjon el. Ha az érintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat olyan tevékenységgel függ össze, amelyet a PSZÁF felügyel (pl. bankok, biztosítók, pénzintézetek), akkor a felügyelet lesz az eljáró intézmény, egyéb esetekben az NFH, kivéve, ha a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat a verseny érdemi befolyásolására alkalmas, ilyenkor a GVH köteles intézkedni. Egyes területeken persze összefogásra is szükség van a három hatóság között, a visszaélések eredményes megszüntetése érdekében. Ilyen például a pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző, a fogyasztókkal közvetlen kapcsolatban álló kereskedelmi ügynökök esete, ahol az NFH is érdekeltnek tekinti magát a PSZÁF mellett.

A GVH szintén sikertörténetként tekint az előző évre, hiszen nem volt hatásköri vita, aktatologatás, 13 ügyet pedig le is zártak, melyekben 13 milliós bírságot szabtak ki, de várhatóan ez még idén jelentősen nőni fog.

Mi számít tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak?

A jogszabály szerencsére pontosan meghatározza ezek körét, hiszen 31 nevesített gyakorlatot is felsorol, ahol a hatóságoknak még csak mérlegelési lehetőségük sincs, kötelező jelleggel el kell járniuk a kereskedő, szolgáltató ellen.

Az NFH a törvény életbelépése óta 50 milliós bírságot szabott ki.

A törvénnyel kapcsolatban persze fontos megemlíteni, hogy a fogyasztókért született, azonban csak azokat védi, akik tájékozottan, és elvárható figyelmességgel járnak el. Panaszt emelni az egyes hatóságok hatókörének ismerete nélkül is lehet, hiszen a közöttük fennálló megállapodás miatt mindenképp ahhoz kerül majd ügyünk, aki jogosult az eljárás lefolytatására.

(Straub Erzsébet cikkének felhasználásával. A törvény szövege az autotechnika.hu honlapon olvasható.)