Autotechnika szakfolyóirat
Autotechnika szakfolyóirat
2020. december | Olvasson bele!

Japán autógyártók diétán

A gazdasági-pénzügyi válság az átlagosnál nagyobb mértékben sújtja Japánt, az egyik legjelentősebb autóipari és exportnagyhatalmat. A szigetország autóipara régen példaképnek számított, jelenleg viszont nehéz helyzetben van. Még a Toyota sikermárka is problémákkal küzd.

Most megmutathatja a Toyota, milyen erős valójában – állítja az egyik nagy autógyártó vezére. A japán autóipar évekig a gyenge jenből profitált. Autónként több ezer eurót spóroltak, de ennek vége. Nem szép dolog a szakember káröröme, de érthető. Mindenekelőtt a Toyota volt egy teljes menedzser-generáció példaképe, és nem csak az autóiparban – hatékony, kiváló minőségű, vevőorientált. Mindenekelőtt a jen árfolyamának emelkedése jelentette a legnagyobb problémát, nagyobbat, mint a recesszió.

Az összes autógyártó problémákkal küzd, de a japán gyártók az erős jen miatt is szenvednek. Tavaly decemberben a japán autógyártók 25,2%-kal kevesebb autót gyártottak, mint egy évvel ezelőtt – ez volt a legnagyobb visszaesés 1967 óta, amióta az értékesítési adatok rendelkezésre állnak. A japán autóforgalmazók szövetségének elnöke szerint a helyzet komoly, a fogyasztók pedig visszafogottak. Mivel az utóbbi évek gazdasági fellendülése szinte egyedül az exportnak volt köszönhető, a globális válság most Japánt teljes erővel sújtja. Az autógyártók már mintegy 24 000 bérmunkást küldtek el, de az állandó alkalmazottak sincsenek biztonságban. Mivel a szigetországban nincs munkanélküliség elleni biztosítás, a dolgozók egzisztenciája van veszélyben. „Ez a II. világháború utáni időszak legsúlyosabb gazdasági válsága” – állítja Kaoru Yosano, a japán gazdasági miniszter. A GDP októbertől december végéig 12,7%-kal csökkent az előző évvel összehasonlítva. Ilyenre az 1974-es olajválság óta nem volt példa. A kormányzat idén 7 év óta először nem vár növekedést. A recesszió fő oka az export visszaesése volt, melynek mértéke 13,9% volt a tavalyi utolsó negyedévben.

Toyota és társai

A japán sikertörténet megtestesítője eddig a Toyota volt. Közel 70 éves története során tavaly lett a gyártó először veszteséges, üzemi vesztesége 3 milliárd euróra rúgott. A Standard & Poor’s hitelminősítő intézet a Toyota besorolását AAA-ról AA+-ra minősítette. A gyártó azonnal költségcsökkentésbe kezdett, és a kutatás-fejlesztés valamint a marketing területén 4,4 milliárd eurót szeretne megspórolni. A belföldi gyártást az első negyedévben 519 ezer darabbal csökkentették, ami a kapacitások 54%-át jelenti. Ilyen kapacitással azonban nem lehet egy gyártóüzemet nyereségesen üzemeltetni – állítják elemzők. A Toyota fő piaca az Egyesült Államok, majd Japán, Ázsia és Európa következik.

hirdetés

A Nissan is erősen érintett a válságban, amely világszinten mintegy 20 ezer munkahely megszüntetésére kényszerült. A gyártó forgalmának harmada Japánból származik, majd az USA és Mexikó jön. Európában Nagy-Britannia a legjelentősebb piaca. „A legrosszabb várakozásainknál is súlyosabb a helyzet” – állítja Carlos Ghosn, a Renault-Nissan szövetség elnöke. A gyártó fontolóra vette telephelyek és ingatlanok eladását, mivel kifogyott a pénzből. Elemzők szerint a Nissan pénzügyi ínsége még a Renault-Nissan szövetség fennállását is megkérdőjelezi. Már tervbe vették ugyanis Indiában és Marokkóban közös üzemek beindítását, de ezeket mégis elhalasztották. A szövetség üzleti modellje nagy darabszámokkal és jelentős profittal számol, erről azonban most szó sincs.

A Hondánál 3100 munkahelyet voltak kénytelenek megszüntetni, a belföldi gyártást pedig 56 ezer autóval csökkenteni. A Honda a világ legnagyobb motorkerékpár-gyártója és a második legjelentősebb japán autógyártó a Toyota után. Legfontosabb piaca Észak-Amerika, kínálatában pedig főként a személyautók dominálnak. A kisebb japán gyártók, mint a Mazda és a Mitsubishi is veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni. Mindkét márkának az Egyesült Államok a fő piaca. A Mazda a második félévben 148 ezer darabbal csökkentette termelését, a Mitsubishi pedig felfüggesztette új üzemének munkálatait Oroszországban, és költségkímélés miatt nem fog részt venni a frankfurti autószalonon sem (egyébként a Nissan is így tesz).

Az elemzők várakozása szerint a két gyártó egyhamar nem is lesz nyereséges. A japán gyártók a válság hatására tömegesen vonultak ki a motorsportokból. A Subaru és a Suzuki a rali-világbajnokságot hagyta ott, a Mitsubishi a Dakar-ralin nem indul többet. A Honda kivonult a Formula 1-ből, a Kawasaki pedig a Moto GP-ből (bár később ezt a döntést felülbírálták, és egy egyszemélyes csapattal mégis indulnak).

A Suzuki talán kivételt képez, mivel a tavalyi évet nyereségesen zárta. A Suzukinak az európai piac ugyanolyan fontos, mint a hazai japán, míg az amerikai kevésbé az. A jó eredmények hátterében az áll, hogy a gyártó modellkínálata nagyrészt kisautókból áll. Hosszú távon azonban a Suzuki sem tud dacolni a válsággal: meghosszabbították az üzemi szabadságokat, és felfüggesztették az új üzemek építését Oroszországban és Thaiföldön.

A világgazdaság most olyan állapotba került, amely minden 100 évben csak egyszer fordul elő. Ezért azt sem lehet előre tudni, hogy az autógyárak válságkezelő intézkedései elérik-e a céljukat. A krízis a térségen belül nem csak Japánt, hanem Dél-Koreát is érinti. Elemzők szerint idén Ázsiában az újautó-eladás 12 százalékkal csökkenni fog. Lesznek azonban olyanok is, akik profitálni fognak a helyzetből: a kínai, indiai és malajziai olcsó autók gyártói, és az európai üzemek. Ha a jen erős marad, akkor ugyanis egyre több gyártókapacitást fognak Európába irányítani.


Kapcsolódó dokumentum:


67-69


Tetszett a cikk?

hirdetés

hirdetés