A Vision Zero célkitűzése nem változott!

Az Európai Bizottság továbbra is elkötelezett a közúti halálesetek számának 2030-ig történő felére csökkentése mellett. Az Európai Bizottság jelentést tett közzé annak nyomon követésére, hogy az Európai Unió mennyiben halad a közúti halálesetek és súlyos sérülések számának 2030-ig történő felére csökkentésére irányuló célkitűzés megvalósítása felé. Bár előrelépés történt a közúti halálozások számának csökkentésében, a jelentés rámutat arra, hogy a jelenlegi ütem nem elegendő.

2024-ben 19 940 ember vesztette életét Európa útjain, ami 2019-hez képest 12%-os csökkenést jelent, ugyanakkor jelentősen elmarad attól az éves 4,6%-os csökkenési ütemtől, amely a 2030-ra kitűzött célok eléréséhez szükséges lenne. A közúti balesetek továbbra is hatalmas költségeket rónak az Európai Unió gazdaságára: ezek becsült értéke az EU GDP-jének mintegy 2%-át teszi ki. Emellett évente akár 100 000 ember szenved életre szóló következményekkel járó sérüléseket.

„Minden egyes közúti haláleset tragédia. Bár fontos előrelépéseket tettünk, erőfeszítéseinket fel kell gyorsítanunk, és gyorsabban, nagyobb elszántsággal kell cselekednünk. Az általunk ma meghatározott intézkedések támogatni fogják a tagállamokat abban, hogy életek ezreit mentsék meg, csökkentsék a közúti balesetek súlyos gazdasági és társadalmi költségeit, valamint biztosítsák, hogy Európa továbbra is globális vezető szerepet töltsön be a járműbiztonság és az innováció területén” – mondta Apostolos Tzitzikostas, a fenntartható közlekedésért és turizmusért felelős európai biztos.

A jelentés ambiciózus intézkedéscsomagot mutat be, amely az uniós intézmények, a tagállamok és a helyi hatóságok összehangolt fellépését igényli az életmentő beavatkozások felgyorsítása érdekében. A Bizottság öt kiemelt területen tervez intézkedéseket:

• a közúti infrastruktúra biztonságának és az intelligens közlekedési rendszereknek a fejlesztése,
• a közúti közlekedési szabályok betartatásának megerősítése és a veszélyes közlekedési magatartás visszaszorítása,
• a járműbiztonsági technológiák alkalmazásának előmozdítása,
• az új mobilitási formák kezelése,
• valamint a közúti biztonsági kutatás előtérbe helyezése.

A közlemény félidős áttekintést ad az EU közúti közlekedésbiztonsági szakpolitikai keretének (2021–2030) végrehajtásáról. Az értékelés kiemeli a tartós viselkedési kockázati tényezőket – mint a túlzott sebesség, az ittas vezetés, a figyelemelterelés és a biztonsági öv használatának elmulasztása –, valamint az olyan rendszerszintű kihívásokat, mint az ellenőrzési kapacitások hiánya, a korlátozott finanszírozás és a széttagolt irányítási struktúrák. Emellett új kihívások is megjelentek, például az elektromos rollerek és más egyéni mobilitási eszközök elterjedése, a társadalom elöregedése, valamint az automatizált járművek fokozatos megjelenése.

A jelentés kiemeli azokat a sikeres nemzeti intézkedéseket is, amelyek bizonyítják, hogy politikai elkötelezettséggel és célzott beruházásokkal jelentős eredmények érhetők el. Lengyelország, Litvánia és Szlovénia 2019 óta 33–35%-kal csökkentette a közúti halálesetek számát, így jó úton haladnak a 2030-as célok elérése felé. Figyelemre méltó példák közé tartozik Spanyolország országos szintű 30 km/h-s sebességhatára a városi területeken, Franciaország átfogó automatikus közlekedési kamerahálózata, valamint Dánia bizonyítékokon alapuló közlekedésbiztonsági tudatosságnövelő kampányai.

A Bizottság továbbá felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsák a közúti közlekedésbiztonság hatékony irányítási és koordinációs rendszereinek működését, biztosítsanak megfelelő finanszírozást, valamint kötelezzék el magukat a haladás rendszeres nyomon követése és jelentése mellett. Az úthálózatok első biztonsági értékelését követően a tagállamokat arra ösztönzik, hogy vezessenek be olyan rendszerszintű programokat, amelyek megszüntetik a baleseti gócpontokat. A helyi és regionális hatóságokat arra kérik, hogy a területhasználati és közlekedéstervezési folyamatokba integrálják a biztonsági szempontokat, biztosítsanak megfelelő infrastruktúrát a sérülékeny közlekedők számára, valamint fejlesszék a vészhelyzeti reagálási képességeket.

Következő lépések

A Bizottság szorosan együtt fog működni a tagállamokkal, és fokozott technikai és pénzügyi támogatást nyújt a következő többéves pénzügyi keret (Multiannual Financial Framework) keretében. A haladás nyomon követése rendszeres monitoring révén történik majd a CARE adatbázis és az Európai Közúti Közlekedésbiztonsági Megfigyelőközpont segítségével, a 2030-as célok, valamint végső soron a Vision Zero, azaz a közúti halálesetek teljes megszüntetésének 2050-re kitűzött célja felé.

Forrás: Directorate-General for Mobility and Transport, 2026. február 16.